Szivárványos jóreggelt

Reggel arra ébredtem, hogy dupla szivárvány kopogtat az ablakon.


Ráadásul még a Hold is ott van alatta.

Napi kismadár

Én ugyan most lusta vagyok blogolni, ellenben minden nap ránézek Cat blogján a Csivit rovatra, ahol egy egész fészekaljnyi szürke légykapó növekedését vételezhetjük szemre, sok szép fotóval és mókás interpretációval spékelve.

Nektek is szeretettel ajánlom!

A zene hónapja

Kaptam egy promóciós iTunes kártyát, amivel az idén májusban megrendezésre került NZ Music Month válogatásában húsz új-zélandi szerző/előadó egy-egy dalához lehetett verhetetlen áron hozzájutni.

Elsőre kicsit féltem, hogy megint a kereskedelmi rádiók végtelenített szalagjait fogom hallani, de szerencsére a válogatás jól sikerült, így elcsépelt slágerek helyett végre egy kis betekintést kaptam a helyi zenei kínálatba. Azt hiszem, van itt bőven miből válogatni.

Húsz zeneszám nem hangzik soknak, mégis egy igazi gyöngyszemre találtam közte. Lydia Cole varázslatos hangja mindjárt a másodikként szólalt meg a válogatásban, s egyből rabul is ejtett.


Ugyehogy?

Amikor a hóhért akasztják?

A napi hírekben akadt meg a szemem egy cikken a kiore megmentésével kapcsolatban.

A kiore egy polinéziai eredetű patkányfaj, amit még a maorik hoztak be a szigetre, s amely faj felelős számos őshonos ízeltlábú, puhatestű, kétéltű és hüllőfaj, sőt, denevérfaj, de talán még régvolt, röpképtelen madárfajok kihalásáért is.

Úgy tűnik, a későbbi, "életrevalóbb" európai import rágcsálók, valamint a DoC rágcsálómentesítő akciói leszorították a porondról, olyannyira, hogy mostanra a kiore is kihalásközeli helyzetbe került.

Kárörvendő énem azt súgja, hogy kérdezzük meg, "na, milyen érzés?". Ezzel szemben a kis rágcsáló a maori kultúrának részét képezi, s mint olyan, kulturális örökségként megmentésre szorul.

Így alakulhatott ki az a faramuci helyzet, hogy egy a DoC által komoly munkával rágcsálómentesített sziget most épp egy rágcsálónak fog menedéket nyújtani.

Így jobban belegondolva, az öko-restaurációnak nem is csak az eredeti, hajdanvolt állapot visszaállítása a feladata, hanem mindezt úgy kell elérje, hogy egy új egyensúlyt alakítson ki a megváltozott élettérben.

Most Perky talált haza

Bizonyára emlékeztek még Zulura, a pukekóra, aki tizennégy kilométert tett meg egy hét alatt, hogy hazaérjen fogadott családjához.

A mai hírekből kiderült, hogy Zulu egy lusta dög. Perky, az új sztár, egy nap alatt nyomott le hetven kilométert! Nem rossz egy nehézröptű madártól.

Kitartásból és tájékozódásból csillagos ötös jár neki.

Az adás videó változata itt tekinthető meg.

UPDATE: közben youtube-ra is felkerült, íme: