Ilyen színek nincsenek is

A tegnapi Hangi után reggel nem mondanám, hogy éhesek lettünk volna, úgyhogy a reggeli kimaradt. A buszunk Rotoruában kezdte rövid városnézéssel, majd a fortyogó iszapos tó és a Lady Knox gejzír következett. Ez utóbbiak közül az első egy szürke pocsolya, amit színre-szagra úgy tessék elképzelni, mintha csak egy sűrű, szürke halászlevet kotyvasztanának, méghozzá záptojásból. A másik pedig egy olyan kvázi gejzír, amit minden nap 10 óra 15 perckor 300 gramm szappannal hergelnek, hogy aztán két percen belül kitörjön. Kicsit turista-vakítós látnivaló, de azért impresszív a habzás után magasba szökő vízoszlop.



Az igazi csemege csak eztán következett: a Wai-o-tapu thermal wonderland, ami egy termálvíz formálta lehetetlen táj. Egyes részei a pokol különböző bugyrait mutatják be a szükséges fortyogó, gőzölgő, kénköves, felváltva csöves- és fingszagú sziklaüregekben, míg más részei akár egy festő palettája, ahol a színeket keveri ki éppen: élénk sárga, narancs, vörös, lila, kék, türkiz és zöld színek kisebb gőzölgő tavacskákban. Az egész környék teljességgel lenyűgöző. A séta végén aztán jött a netovább: egy leginkább neonzöldhöz közeli marslakószínű, tejszerű tavat tessék elképzelni, ahogyan ott van, mint ha mi sem lenne természetesebb. Az első gondolatom az volt, hogy ilyen szín nincs is. Pedig ott van, nincs benne semmi csalás.



A mai napra ezt tetézni már eleve lehetetlen volt, így a továbbiakban nem is vártunk sokat. Ennek ellenére azért magában még szépnek számít a Huka vízesés, és legalább annyira érdekes a Honey Hive mézekre (és leginkább méhecskés szuvenirekre) specializált boltja, ingyenes kostolóval. Adrenalinhiányban szenvedők itt is ugorhatnak bungy-t a Waikato folyó felett, s úgyszintén impresszív a Taupo tavon túli Ruapehu, Ngauruhe és Tongariro vulkánok látványa, sőt, biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy áradoznék a Tongariro crossing egynapos túráról is, mint a Wai-o-tapu színeiről, de sajnos ez alkalommal a túra idő hiányában kimaradt.

Kész szerencse, hogy most nem rohanunk el az országból, így talán lesz még alkalmunk bepótolni a lemaradtakat.