És mégis mozog a Föld

A magyarnak szokatlan dolog a földrengés, idegenkedik tőle is rendesen. Jó, nem mondom, hogy nem ijesztő, amikor megremeg a ház, kimegy a villany, és egyszerre szólal meg az összes utcán parkoló autó riasztója, de azért a jelenség nem annyira súlyos, mint azt sokan gondolják.

Egy barátom, aki Tajvan szigetén élt néhány évet, mesélte, hogy ott a földrengések mindennaposak voltak, és hozzájuk lehet szokni. Ám valahányszor belekerült egy-egy erősebb rengés a hírekbe, egyből jelentkezett nála az összes ismerőse, hogy jól van-e. Hát, mindig jól volt, de legalább örült, hogy gondolnak rá.

Új-Zéland az Ausztrál- és a Csendes Óceáni tektonikus lemezek határán, azaz épp egy törésvonalon fekszik, így fordulhat elő, hogy itt évente 15000 rengést észlelnek. Persze ezek legnagyobb részt nem is érezhetőek, azonban a földkéreg mozgása hosszú idő alatt gyönyörű hegyekkel csipkézi tele a tájat.

A híresebb, pusztító erejű rengések érdekes módon utóbb nézve javára váltak az érintett városoknak. Wellingtont 1855-ben rázta meg egy 8.2-es erősségű földrengés. Bár rendesen átrendezte a terepet, el mégsem tudta pusztítani a várost. És ami nem pusztít el, az megerősít:1865-ben Wellington lett Új-Zéland fővárosa. Napier városkát pedig 1931-ben szabályosan legyalulta egy 7.8-es erősségű földrengés, két teljes perc alatt. A tragédiát követően azonban a városka új életre kelt, s mivel akkoriban az Art Deco stílus dívott, a város új arcképe egységesen magára öltötte e stílusirányzat jegyeit, ami manapság is sok látogatót vonz.

Pusztító erejű földrengés ugyanakkor emberi léptékkel nézve csak igen ritkán történik, azt már úgyis csak a sors kegyeseként lehet átvészelni. Kisebb rengésekkel viszont együtt lehet élni, csak be kell tartani pár szabályt. Az EQ-IQ weboldal próbálja felhívni a figyelmet, és sok-sok hasznos tanáccsal látja el az oldalra látogatókat a földrengés és egyéb hasonló természeti katasztrófákra való felkészüléssel kapcsolatban. Érdemes böngészni, mert ki tudja mikor jöhet jól az az információ, amit itt könnyedén be lehet szerezni. Én például meglepődtem, hogy elsőre mennyire rosszul szerepeltem a "földrengés IQ-teszten", alig 33 pontot értem el, ami csak arra elegendő, hogy vész esetén otthagyjam a fogamat a sűrűjében.

Egyszóval félni nem kell, tanulni, készülni viszont igen, meg gyorsan az asztal alá bújni, ha netán megmozdulna a lábunk alatt a lakás. Aki pedig inkább a hit erejére épít, annak hasznos infó lehet, hogy a földrengések istenét az őslakosok Ruaumoko néven emlegetik.