Maori bay track

Az erősen változó, ám épp napos-felhős időben megint elugrottunk Muriwai beach-re. Ezúttal szerencsénkre nem fújt el minket a szél, s az eső is csak a távolban látszott esni, így kényelmesen körbesétáltuk az amúgy nem hosszú Maori Bay track-et.



A parkolóból a tenger csiszolta homokköveken indul a sétaút, majd hamar felkapaszkodik a tetszetős harakeke növények lakta domboldalon. A dombtetőről aztán két kilátóteraszt is meg lehet látogatni, ahonnan egy-egy nagyobb, lapos tetejű sziklakiszögellésre települt takapu (szula) kolóniára lehet rálátni. Az igazi tülekedés a tél végén és tavasszal van, ilyenkor már csak a későn kikelt fiókák maradtak itt, de már ők is szárnyaikat próbálják a tenger felől erősödő szélben. Azért így is van bőven mozgás meg nyikorgás.



Odalenn a hullámverte sziklákon épp valami nagyobbacska halat fogtak ki a horgászok, és örültek neki rendesen. Kint a tengerpart vizén pedig szörfösök próbálták megülni a vad hullámokat, több-kevesebb sikerrel.

A festői (ám itt már "csak a szokásos") Maori Bay-re tekintő szakasz után a sétaút ösvénnyé szűkült és a bozótosba kanyarodott, ahol a pohutukawa göcsörtös ágai alatt, egy csörgedező patak mellett ívelt vissza a parkolóhoz.



A kellemes, könnyű sétát idő vagy épp időjárás függvényében meg lehet toldani rövidebb-hosszabb sétákkal is, mert járni és látnivaló akad itt bőven, így további viziteket prognosztizálok.