2008. április 7., hétfő

Cascade Kauri Park

Mindössze hat kilométerre Auckland nyugati határától, egy pukekók által is látogatott golfpályák mögött ott lapul a Cascade Kauri Park, a Waitakere Ranges egyik közkedvelt környéke, benne több, könnyűtől igencsak macerásig változó erősségű túraútvonalakkal. A vasárnapra ígért eső nem akart a felhőtlen kék égből zuhogni, így megkörnyékeztük mi is a placcot.

Mindjárt a park bejáratánál motolla barátunk, a kicsiny, ámde annál fürgébb, összevissza repülős, ugrálós legyezőfarkú madárka fogadott. Miután megint nem sikerült lencsevégre kapni impozáns díszét, a legyezőt, legyintettünk egyet, s bevettük magunkat az esőerdőbe a lépteink súlyától beremegő rövid függőhídon át.



Természetesen a bejárható hurok nehezebbik irányát választottuk, mintegy intuícióra, így hamar egy erős kaptatón, majd egy "vigyázat, csak tapasztalt túrázóknak" feliratú ösvényen találtuk magunkat. Így történt, hogy őshonos növények gyökereit kerülgettük az egyik leghúzósabb ösvényen, a Cascade track-en. A termetes Kauri és Totara fák, Nikau pálmák, Ezüst páfrányfák és számos további szépséges helyi növény közt azonban az ember meg tud feledkezni a lejtők, meredélyek, csúszós-köves patakmedrek, gyökérútvesztők és egyéb kalandos dolgok okozta nehézségekről is.


Az itteni többszáz éves Kaurik, ha nem is akkorák, mint a Waipoua erdő ezerévben mérhető élő oszlopai, ám nagy előnyük, hogy mindjárt a város szájában laknak, így bármikor megcsodálhatóak. Természetesen a Tui madarak imádják a Kauri nyújtotta magas páholyt, s onnan osztják az eszet, ami leginkább úgy hangzik, mintha valami lézerpisztolyos lövöldözős videojátékot játszanának egymás közt.

Vad ösvényünk túlvégén, úgy majd' három órányi trampolás után aztán végre előkerült másik kedvencünk, az apró méretéhez képest nagy, kiváncsi szemekkel minket fürkésző cinegelégykapó (a vörösbegy új-zélandi rokona) is. Még az ösvény elején ígérte meg egy tábla, és már-már le is mondtunk róla, hogy láthassuk, így igazán kedves gesztus volt tőle, hogy utunkat mintegy megkoronázva elénk jött elbúcsúzni.

Mindezek után kellemesen fáradtan vonszoltuk magunkat vissza a parkolóba. Pedig hagytunk még bőven bejárni való ösvényt későbbre is.

Nincsenek megjegyzések: