Auckland ZOO

Tegnap jól kihasználtuk a szép napos időt, s tettünk egy kört az Auckland-i állatkertben. Habár eleinte volt egy kis fenntartásom azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz érdekes a vadon élő állatok után bezártakat megfigyelni, ezt hamar eloszlatta az állatkert tágas, mind állat- mind pedig látogatóbarát kialakítása.

Mindjárt a kiwiházzal kezdtünk, csak mert ott volt a bejárat mellett. A már a szokásosnak mondható vöröses gyenge fényben kerestük a gömböc madarakat, ám úgy tűnik épp aludni voltak. Ugyanez volt a helyzet a kea, majd később néhány import faj, mint például a szumátrai tigris esetén is. Lehet, hogy korán érkeztünk, de inkább arról lehet szó, hogy az állatok kényelmesen tudnak aludni a lakosztályukon.

Az ausztrál részen aztán már testközelből lehetett emut nézni. Ez egy nagytestű, rendkívül fésületlen fejű és muris tollazatú jószág, nem éppen okos ábrázattal, ráadásul meglepően mély hangon tud morogni. Szintén itt lehet megcsodálni a szószátyár lóripapagájok színes tollazatát is, majd még néhány igen érdekes ausztrál madárfajt (kookaburra, kakadu, pintyek és még sokan mások).

Az afrikai szavannát bemutató rész egész jó kialakítással is bír, így magasabbról is megtekinthettük a zsiráfokat, zebrákat, orrszarvúkat, struccokat, antilopokat. Külön helyen laknak a közkedvenc szurikáták. Ami nem megszokott dolog, hogy az elefántok mellé még pukekók is beköltöztek, ami felettébb érdekes kombináció, lássuk be.



Az igazi gyöngyszemek viszont csak ezután jöttek: a fókamedence felülről, és víz alól (üvegen keresztül) is remek alkalmat adott újra megcsodálni a vadonban már megismert kedvenceinket. A fókák szomszédjában pedig kicsi kék pingvinek laknak, akikkel eddig még nem sikerült összefutnunk, így ma újabb őshonos madárfaj került fel a már látottak listájára.

A nap csúcsa pedig egyértelműen az őshonos állatvilágot bemutató húszperces előadás volt, ahol egy igazi kiwimadárral találkozhattunk pár perc erejéig, méghozzá olyan fényviszonyok közt, ahol még kényelmesen fotózni, videózni is lehetett, és ránézésre a madár sem bánta a dolgot. Amikor aztán megunt minket, fogta, és beszaladt a színpad mögé.

Ez a kiwis találka már csak azért is nagy szám, mert a kiwi éjszakai állat, így világosban gyakorlatilag esélytelen vele összefutni. Hát itt végre sikerült.