Egyensúly

Na jó, ez a vicc egy kicsit erős, semmiképp sem veendő a legkevésbé sem komolyan. Újfent kijelenteném hogy se nekem, sem az Új-Zélandiaknak nincs semmi bajuk az Ausztrálokkal, egyszerűen csak nem tudják kihagyni, hogy - külső szemlélőként kicsit groteszknek tűnően - húzzák egymást. Akkor jöjjön a vicc...

Egyszer a Menyországban Isten hat napra eltűnt. Mihály arkangyal talált rá a hetedik napon, épp pihent. Megkérdezte Istent, hogy merre járt, mire Isten egy mély, elégedett sóhajt követően büszkén mutatott lefele a felhőkből: "Nézd, Mihály, nézd meg, mit alkottam.". Mihály arkangyal kérdően nézett, és azt kérdezte: "Mi lenne az?" "Egy bolygó", felelt Isten, "és ÉLETTEL töltöttem meg. Földnek fogom hívni, és az egyensúly csodálatos helye lesz." "Egyensúly?" kérdezte Mihály, még mindíg zavartan.

Isten elmagyarázta a Föld több részére is rámutatva, "Például, Észak Amerika a lehetőségek és a gazdagság helye lesz, míg Dél Amerika szegény lesz. A Közép-Kelet amott egy forró pont lesz, míg Oroszország hideg. Amott elhelyeztem egy kontinensnyi fehér embert, emitt pedig egy kontinensnyi fekete embert", folytatta Isten, további országokra mutatva. "Ez itt nagyon forró és száraz lesz, ez pedig nagyon hideg, jéggel borítva." Az arkangyal, még mindig Isten munkájától lenyűgözve, rámutatott egy kisebb földtömegre, és megkérdezte "Mi az ott?" "Ó," mondta az Isten. "Az Új-Zéland, a Föld legcsodálatosabb helye."

"Gyönyörű tavak, folyók, patakok és hegyek vannak ott. Új-Zéland lakosai szerények, intelligensek és humorosak lesznek, szeretnek majd világot járni. Nagyon barátságosak, dolgosak lesznek, sokat elérnek majd, és világszerte a béke követeiként fogják ismerni őket."

Mihály meghatódott a csodálattól, de aztán felvetette, "És mi lesz az egyensúllyal, Isten? Azt mondtad hogy EGYENSÚLY lesz mindenütt!" Isten bölcsen válaszolt, "Várj csak, míg meg nem látod a köcsögöket, akiket melléjük rakok."

"Ausztráloknak fogom hívni őket."