A hoiho, másnéven sárgaszemű pingvin egy nagyobb testű pingvinfaj, amely többek közt Új-Zéland partjai mentén is megtalálható. A hoiho az Otago félsziget vadkalandjainak egyik fő attrakcióját adja. Ezek a mókás kinézetű, esetlenül billegő madarak a furcsamód a pingvinekről kialakult általános elképzeléstől eltérően csak módjával élnek társadalmi életet, idejük nagyobb részét a tengerben halászva, vagy a tengerparti bozótosokban megbújva töltik magányosan, nem szerveződnek hangos, végeláthatatlan kolóniákba.
Nézzük is a tollas tényeket.
A sárgaszemű pingvin télvíz idején is szaporodási helyének közelében marad. Az éjszakákat a parton töltik. Kedvenc helyei közé tartoznak a bozótos vagy erdős, tengerre néző domboldalak. Látták már őket akár fél mérföldre is a parttól. Sziklás és homokos partszakaszon is ki szoktak jönni a tengerből, és látták már őket tekintélyes távolságot megtenni laza homokos domboldalakon felfelé.
Ahol csak kapcsolatba került az Európai telepesekkel, a sárgaszemű pingvin példányainak száma komoly csökkenést mutatott. Az Otago Félszigeten is ez a helyzet, ahol az erdő javarészt le lett tarolva, s így e madarak párzási helye is megszűnt.
A sárgaszemű pingvin étrendjébe tartozik a tintahal, kisebb halak, a sárgaszemű mullet (bocs, ennek a halnak lehet, hogy nincs is magyar neve) valamint a vörös tőkehal.
A sárgaszemű pingvin fészkét általában part közeli erdőkbe vagy bozótosba rejti. A fészkek különállóan, gyakran egy fatörzs rejtekében vannak, fél-egyméteres átmérőjűek, és gallyból és vastagabb fűszálakból állnak. A madarak Augusztusban jönnek partra, és a fő tojásrakó szezon Szeptember harmadik hetétől Október második hetéig tart.
A sárgaszemű pingvinek a hívóhangok széles repertoárját használják, amiknek legnagyobb része egy jó adag sikítozást is magába foglal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése