Pukekót rajzolni

Hogyan lehet pukekót rajzolni? Például így. Satíroz-satíroz, színez-színez és már kész is van. :)


(Mielőtt megkérditek, nem én rajzoltam, nekem simán csak tetszik a rajz.)

Különös madárrajzok

Sam Clark madárrajzai nagyon jól eltalált, absztrakt mintákkal díszített figurákkal, mégis kissé bizarr módon, észak-amerikai indián motívumokkal vegyítve ábrázolják Új Zéland őshonos madarait.

A madarak szépsége egyenes kontrasztban áll a szemük hiánya okozta hidegséggel, egyszerre vonz és taszít, nem hagy nyugodni. Sámán-madarak volnának?

Különleges stílusa van ezeknek a rajzoknak, az egyszer biztos!

Egy szúnyog emlékére

Vegyes

Férjhez menne
kimondottan csapnivaló
szúnyog.
Csípőben telt... volt.
Gyászoljak lárvái.
Romhányi József - Szamárfül

Véremet adtam érte.
Élete és utolsó vacsorája mély nyomot hagyott.
Lelke rajtam száradt.
Mosom kezeim.

A többi pedig már-már művészet.

Pukekós idill

Rég írtam már vasárnapi pukekós bejegyzést, részint mert volt mit mesélni helyette, részint meg mert lusta dög vagyok.

Eme űrt mindenképp pótolni kell, úgyhogy mindjárt három pukekót is felvonultatok Natasha Shackleton kedves, pufók pukekói közül. Íme:

Csibeblog

Blogolni mindenről lehet, csak jól kell csinálni. A blogokat leginkább úgysem a tények miatt olvassuk, hanem a stílusa, kivitelezése miatt. Így eshetett meg, hogy rákattantam egy csirke mindennapjait bemutató blogra is.

A blog egy csodás kivitelezése annak az ötletnek, hogy a szerző napi nem több, mint egy óra alatt elektronikus tintával dokumentálja kedvenc háziszárnyasa felcseperedését. 



De szeretnék én is minden nap mondjuk pukekó csibét rajzolni :)

Hétfő

Odakünn épp 10 fokos eső áztatja Budapestet, idebenn meg jól beizzítottam az új-zélandi madárhangos cd-t, úgyhogy most kellemes esőerdei hangulatom van.

Ehhez pedig pont illik Agócs Írisz hétfői észrevétele, miszerint minden folt madár, vagy előbb-utóbb madár lesz belőle. :). Eme fontos észrevételt ezután illusztrációjával nagyszerűen alá is támasztotta.

Fotószimmetria

Még a múlt héten kaptam tippbe egy tükörszimmetriával felturbózott új-zélandi fotoalbumot, amit azóta is meg akartam osztani veletek, úgyhogy most ezt meg is teszem.

A képek jól megihlettek, így gyorsan összetükröztem egy saját képet is - ami történetesen a Franz Josef gleccserről készült - hogy valamit én is hozzátegyek a galériához. Az alkotásom emitt alant, a galéria képei pedig a fenti linken tekinthetők meg.



Ebből is látszik, hogy Új-Zéland a tükrön innen és túl is gyönyörű.

Imma néne pipije

A hétvégén jól összejöttünk Imma néniékkel egy kellemes tópartra néző kétnapos, barbival spékelt punnyadás erejéig. Muszáj volt gyakorolni ezt a műveletsort, nehogy kultúrsokk érje Imma néniéket, amikor majd Új-Zélandon csak az élet ráérősebbik oldalával szembesülnek.

No, a barbizáshoz viszont alapanyag is kell, így Imma néne rajzolt egy pipit, amit aztán annak rendje és módja szerint ráaprítottunk a grillsütőre. A receptet és a sütés menetét majd Imma néni publikálja, a csiberajzolatot viszont addig is megcsodálhatjátok, íme:



Update:
Nem is kellett sokat várni, Imma néni már közzé is tette a receptet. Olvassátok vidáman!