Izgalmas hét

Egyszerre két izgalmas dolog is megkezdődött a mai nappal:

Egyik a Conservation Week a DOC szervezésében, melynek keretében sokféle programokban lehet részt venni, de még akár a TV előtt ülve is lehet okosodni.

Másik pedig a Forest and Bird hagyományőrző Bird of the Year szavazása, ahol mától lehet leadni a voksokat kedvenc Új-Zélandi madarunkra.

Csináljuk megint azt, hogy szavazás után ide írjátok kommentbe, hogy melyik madár volt a favorit, és miért. Hajrá madarak!

Lampionok, sokan

Idén most hétvégén rendezik meg az immáron hagyományos Auckland-i Lampion Fesztivált az Albert Parkban. Két éve az időjárás miatt kihagytuk az eseményt, tavaly jól elfelejtettük, de idén végre eljött a mi időnk is. Tegnap este jól belevetettük magunkat a hangulatos lampionokra és a sűrű Ázsiát idéző forgatagra kíváncsi tömeg közé.


Nem bántuk meg. A szervezők az egész környéket telerakták tetszetős lampionokkal, valamint két színpadon is vegyes élőprogramokkal szórakoztatták a népet.


Blogom jellegéből adódóan kötelességem megemlíteni, hogy a lampionok közt nem egy madárforma képviseltette magát, így láthattunk például világító tukánt, hattyút, harkályt, kacsát, libát, meg sok kis csibéket is.


Külön meg kell emlékezzünk a tigrisről, hiszen idén ő a kínai asztrológia sztárja. Lampionformában pedig nem harap, de még pumaketrec szaga sincs.


A lampionok nem csak mítikus és különleges dolgokat mutatnak be, hanem a mindennapokról is megemlékeznek. A rizsszedők, libapásztorok, zöldségeskertek, teázók, teáskannák ugyanúgy megvilágították az ünnepet, mint a sárkányok, harcosok, óriás rovarok, dinoszauruszok, vagy épp a majmok az almafán. Apropó mindennapok, aki arra vágyik, itt is talál bazársort, ahol beszerezheti a műanyag lampiont, integető macskát, vagy bármi más fing shui kelléket, potom három dollár per darabért :)

Ha ez utóbbi csorbától, meg a bazársor körüli sodródó tömegtől eltekintünk, kellemes nyáresti programban lehet részünk. Igazi ázsiai vursli, Auckland kellős közepén.

Kakapo vasárnap a Prime-on

Vasárnap (mármint Február 21) este 8:35-től a Prime TV-n leadják a BBC "Last chance to see" műsorának kakapót bemutató epizódját. Igen, ez az a bizonyos rész, amelyikben Sirocco, az azóta világhírű kakapó romantikus érzelmekkel közelíti meg az őt fotózó természetbúvárt.

Mondjuk kiváncsi vagyok a műsor egyéb mondandójára is, úgyhogy tuti megnézem. Aki teheti, szintén nézze.

Kakapó Auckland-ben

Szeptember 14 és 23 között az Auckland-i Állatkert egy különleges vendégnek ad otthont, aki nem más, mint Sirocco, a 12 éves, kézzel nevelt kakapó, egyike annak a 124 példánynak, akik hírmondónak maradtak ebből a csodálatos madárfajból.


Az esemény, amelyre elővételben jegyek válthatók, nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyszeri, különleges és megismételhetetlen (na jó, a csillagok kedvező állása esetén rohadt mázlistáknak esetleg talán talán megismételhető, de erre ne apelláljunk), így aki csak megteheti, gyorsan foglaljon magának és családtagjainak jegyet az egyik esti látogatásra. A jegyeket ma reggel 9 órától lehet előjegyezni, s gyanítom, hogy nem fognak sokáig tartani, mert tavaly Nelson hatvanezres lakosságú városkájának hasonló eseményét több, mint ötezren látogatták meg, Auckland pedig másfélmilliós lélekszámmal bír...

Mi már bebiztosítottuk magunkat, szerda este ott leszünk, megnézzük a díszpintyet, izé, díszpapagájt!

Art Deco, semmi más

Tavaly pont egy nappal késtük le, idén semmiképp sem akartuk kihagyni a Napierben minden évben megrendezésre kerülő Art Deco fesztivált.

Napier az Északi Sziget keleti partján elfekvő nyugodt kisváros, s ha 1931-ben nem rombolja porig egy izmos földrengés, akkor most nem írnék róla. De porig rombolta, lakosai pedig az akkor menő Art Deco stílusban építették újjá, mára pedig az Art Deco stílus egyik legszebb példájaként tartják számon. Sőt, ünneplik.


No, mi erre az ünneplésre voltunk kiváncsiak, úgyhogy a hétvégén nem átallottunk Immáékkal a kerék alá gyűrni jópárszáz kilométernyi autóutat. Az Auckland-ben még esősnek induló idő Napierre teljesen kitisztult, így szikrázó napsütésben voltunk kénytelenek élvezni a programot.


Program pedig akadt bőven, minden korosztály számára. A gyerekeknek (szigorúan harmincas évek ihletésű) go-kart verseny vagy épp gőzgépen kocsikázás a város utcáin. A nagyobbaknak zenés táncos bemutatók, veteránautós felvonulás, tengerparti piknik, légi parádé és többszáz kisebb-nagyobb kulturális, művészeti program, vagy egyszerűen csak életérzés jutott.


Ez az életérzés pedig egész hihetetlen. Pont olyan, mintha egy kosztümös film forgatásába csöppentünk volna bele. A statiszták pedig tökéletesen játszanak, élvezik a szerepüket, legyenek akár gyerekek, akár szülők, vagy nagyszülők.


A kellékek úgyszintén meggyőzőek, a csodás korabeli kosztümökbe öltözött statiszták fényesre suvickolt, hibátlan veterán autókban közlekednek fel-alá a legeredetibb, gyönyörű állapotú Art Deco épületek előtt.


A látvánnyal, az életérzéssel nem lehet betelni! El is határoztuk, hogy jövőre mi is megfelelő öltözékben jövünk, s feltétlen kipróbáljuk a pikniket is.

Madáremberek ünnepe

Az ember régi vágya, hogy szabadon szárnyalhasson, mint a madarak. Egy másik régi foglalatossága pedig, hogy ahol lehet, lazít egy jót valami bolondos aktivitással. Valószínűleg ez a két faktor találkozhatott tavaly Új-Zéland egyik amúgy csöndesebb szegletében, Russell városában, ahol idén már második alkalommal fogják megrendezni a Russell Birdman Festival vendégcsalogató eseményét.

A híreket nézve tavaly igen vicces versenyzők lehettek.

Barry Price például pukekónak öltözött be, ráadásul még dobogóra is került, mint a második leghosszabb röptű madárember. Mindezt annak ellenére, hogy a pukekó felszállása komoly gondokba ütközött. Mr Price öltözékéhez ugyanis többek közt egy pirosra festett, kissé módosított papucs is tartozott, ami jelentősen csökkentette a nekirugaszkodáshoz használt sebességét.

Ezek után csupa kiváncsi vagyok az idei mezőnyre...

Titirangi Market

Minden hónap utolsó vasárnapján Titirangi központja néhány órára piaccá alakul, amit ezúttal magunk is megtekintettünk.

A kezdeti bonyodalmakat (parkolóhelyet találni a közelben) leküzdve már be is vetettük magunkat a standok közé, ahol kézműves termékeket (fafaragványokat, kötött árut, festményeket, mindenféle apróságokat) és bioélelmiszert lehetett leginkább találni. A piac nem nagy, de a választéka színes, a hangulata családias, a friss organikus pékáruk, sajtfélék és egyéb csemegék illata pedig egyenesen ellenállhatatlan.

S ha már Titirangiban van az ember, érdemes a környék zöldellő bozótjában is sétálni egyet. Mindenképp kellemes vasárnapi kikapcsolódás!

Polinéz kirakodós

A Western Springs park amúgy nyugodt környék, ám a mai napon a Csendes Óceán hangos emberei zengték tele. A Pasifika 2008 fesztivál keretén belül jónéhány Csendes Óceáni szigetország, vagy épp sziget hozta el kultúráját bemutatni.



Megnéztünk pár standot, aztán a nagy melegben gyorsan beszereztünk egy behűtött, szívószálas kókuszdiót, ám a kókusztejből hamar megártott a sok, így egy sültkrumpli is befigyelt mellé gyorsan.

De a Csendes óceán az kutyafüle a rendezvény látogatóinak tengeréhez képest. Az embertömeg elől még a pukekók is elbújtak a susnyásba, s nekünk is bőven elegendő volt egy kör a parkban, mielőtt leléptünk volna. Pedig lett volna mit nézni, de így azt kell mondjam, ez itten nem más, mint egy óriási hawaii vursli.

Műsor megint

Macicsalád médiafigyelő szolgálata megint akcióba lendült. Ezúttal a Spektrum TV műsorára hívták fel figyelmem.

Az Új-Zéland iránt érdeklődőknek ezúton ajánlom hát figyelmébe a December 10-én, hétfőn 23:25-kor kezdődő "Vakáció Coxyval - Új Zéland" című (Ausztrál gyártmányú) műsorát.

Virágzás Dunedin-ben

Idén tavasszal Október 25 és 28 között rendezik meg Dunedin-ben, immáron huszonnegyedik alkalommal a Rhododendron fesztivált. A programok közt van virágkiállítás, álarcosbál a virágok témájára építve, kerti szobor galéria, és többféle sportesemény is.



Lipi, ha időd engedi, kérlek fotózz sok szép Rhododendron virágzást, és a képeket töltsd fel mindenki örömére! Köszi.

Kea műsor

Az Animal Planet műsorán a napokban leadott "Kea - a legokosabb papagáj" kisfilm igazi csemegének számít.

A BBC-től már megszokhattuk a színvonalas kivitelt, most sem kellett csalódnunk. David Attenborough tolmácsolásában egy unalmasan kinéző, mozdulatlan szikla is érdekesnek hat, a Kea viszont már alapból is egy izgalmas élőlény. Új-Zéland gyönyörű tájai, a Déli Alpok pedig pont megfelelő háttérképet biztosítanak e csodálatos madár bemutatására.

A fél órás kisfilm minden pillanata megérte: ámulatból nevetésbe, nevetésből pedig újra ámulatba ejtett, miközben bemutatta a madár hihetetlen képességeit és szórakoztató szokásait. Mindemellett a történet teljességére is kitért, ahogyan a Kea kiváncsiságának bosszantó aspektusait, e madár és az ember nem mindig felhőtlen kapcsolatát mutatta be, ugyanakkor a történet egészében mindezt sikerült feloldani a megfelelő hozzáállás, a "Kea-biztos" megoldások bemutatásával is.

A film nem kevés értékes ismerettel, gondolattal, és sok-sok szép Kea madárral gazdagított minket, így csak ajánlani tudom mindenkinek megtekintésre!

Keák az Animal Planeten

Aki esetleg nem olvasta volna Macicsalád blogján, annak emlékeztetőül, az Animal Planet (bocsi, csak az Európai) műsorában a napokban lesz kisfilm a Keákról:

Animal Planet
Október 10. Szerda
15:30 - 16:00 Keák - a legokosabb papagájok

Animal Planet
Október 11. Csütörtök
07:30 - 08:00 Keák - a legokosabb papagájok

Köszi a tippet, Secima!

Itt a tavasz!

A szokatlanul hideg tél után a tavaszi szellő végre enyhülést, és sok-sok szép tavaszi virágot hozott Új-Zélandra.

A Wellingtoni Botanikus Kertben ma kezdődött a 2007-es Tavaszi Fesztivál, e sok-sok tulipánnal, nárcisszal és más tavaszi virágokkal tarkított, de önmagában is tarka, két héten át tartó rendezvénysorozat.

Mindenki válasszon saját és gyermeke kedvére valót a piknikek, kiállítások, kézműves programok, bemutatók, és félszáz különféle, igazi tavaszi program közül. Kellemes időtöltést!