Internetet koldulni

Az áthidaló megoldások mindig problémásak, s ez alól nem kivétel a lakásbérletünk sem. A múlt hét során sikerült ugyan találnunk egy megfelelő lakást, de oda csak december közepén tudunk beköltözni, így most ideiglenesen, három hétre, egy másik, a találthoz közeli házban dekkolunk.

A környék (Whangaparaoa) pazar, a lakásra egy szavunk sem lehet, internet viszont nem folyik a csapból, sőt, még telefon sincs bekapcsolva. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy Woosh lefedettség itt egyenlő a zéróval, a környékbeli nyitott wifi "hotspotok" pont az antenna értelmezési tartományán kívül esnek, internet kafé pedig legközelebb tizenkilométerekre van, akkor mindjárt érthető, hogy miért is nem frissül a blogom eleget.

A három hét pedig pont akkora időtartam, ami miatt nem szeretnék se telefont, se vezetékes internetet, se mobil internetet, sem pedig műholdas internetet beköttetni, mert nehogymár többe kerüljön a hús, mint a leves.

Marad tehát az, hogy az innen harminc kilométerre lakó barátokat rendszeres zaklatásnak tegyük ki netfüggőségünk kúrálása végett. A szociális hálónk újfent a segítségünkre sietett, az érintetteknek ezúton is köszönöm a gyorssegélyt.

Olvasson könyvet a munkahelyén

A messzeföldön híres kiwi zsenialitás és a legalább ennyire elhíresült, nem éppen versenyszellemű kiwi munkamorál ötvözetéből születhetett meg a New Zealand Book Council Read at work nevű weboldala, amelynek segítségével az unalmas irodai munkára kárhoztatott lelkek meríthetnek új erőt.

A readatwork ugyanis kinézetre egy szorgosan prezentációkat készítő windows xp munkaállomásnak álcázza magát, miközben igazából könyvek olvasására való. A trükk abból áll, hogy a könyv szövegét változatos grafikonokkal és kinézettel ellátott prezentációkba tördeli, így akár a főnöknek háttal ülve is kényelmesen lehet munkaidőben olvasni.

Milyen jó lenne egy olyan változat, amelyikkel a pukekó kaka archívumából is szemezgethetnétek... De addig is, éljenek a könyvek, vesszenek az unalmas irodák!

Internet Új-Zélandon

Aki kiváncsi, hogy Új-Zélandot milyen telekommunikációs szolgáltatók és milyen szolgáltatásokkal, csomagokkal hálózzák be, annak pont jól jöhet a nemrégiben indult www.nzconnection.net wiki oldal, ahol már most van egy kimerítő linklistája a szolgáltatóknak, és fokozatosan bővülni látszik sok-sok internet eléréssel kapcsolatos információval.

Persze jelen állapotában még nem derül ki belőle, hogy melyik vezeték nélküli szolgáltatás lesz nekem a legjobb, de legalább tudom, hogy melyikek közül választhatok, elsőre talán próbaszerencse alapján.

Új-Zéland élőben

Nézzen Új-Zélandi tájakat és városokat élőben.
Mert a webkamerák pont arra valók, jól. Az időzóna eltérés miatt pedig kifejezetten jól jöhet az "előző képek" funkció, ha nem csak egy fekete négyszöget akarunk bámulni.

Fél dollár egy eltűnt papagájért?

Minap kicsit böngésztem Új-Zéland legnagyobb aukciós szájtjának, a trademe-nek a kínálatát. Arról már többen is írtak (például Pali és Csanád is), hogy ez a trademe dolog mennyire kitölti az Új-Zélandiak mindennapjait, de arra azért nem készültem fel, hogy az elveszett házikedvenceket is itt keresik, hirdetés formájában. Persze, jobban belegondolva, ennél jobb helyen nem is hirdethetnének, hiszen mindenki ezt böngészi, nem az újságok apróhirdetés rovatát.



De lássuk be, akkor is vicces, hogy licitálni lehet mondjuk eltűnt, ráadásul használt papagájokra is. Ez így, a szövegkörnyezetéből kiemelve már majdnem felér a híres Monty Python jelenet magasságába.

Kutyarágta

A világháló az élet egyre több területére kezd betörni, ezalól nem kivétel az iskola sem. Az Ultranet two fedőjelű projekt, amelyet többek közt a Baverstock Oaks iskolában is bevezettek, az iskolások házi feladatainak sorsát hivatott nyomonkövetni.

A rendszer lényege, hogy minden osztálynak egy saját weboldala van, ahol a tanulók beadhatják a házi feladataikat tanáraiknak, valamint ugyanitt visszajelzést is kapnak, fórumokon vitathatják meg a megvitatnivalókat, és hozzájuthatnak a legfrissebb iskolai hírekhez.

A rendszeren keresztül a szülők is könnyen ellenőrizhetik, hogy valóban igaz-e, hogy gyermeküknek nincs házi feladata, ha esetleg gyanakodnának, hogy mégis.

A tanároknak is egyszerűbb a feladata, mert így könnyebben átlátják, hogy mennyire terhelik le a diákokat, és nem kell állandóan a gyerekek körmére nézni sem.

S mivel a rendszer azt is mutatja, hogy mennyi idő van még hátra egy adott feladat legkésőbbi beadásáig, a diákok is jobban be tudják osztani a saját idejüket.

A rendszer elég ártatlannak tűnik, és végsősoron csak egy új kommunikációs csatornát nyit meg a sokkal macerásabb, a határidő lejárta utáni konfrontálódás elkerülése érdekében. Így mind a diákok, mind a tanárok megkímélhetik magukat az amúgy is kevéssé hihető "megette a kutya a házi feladatomat" típusú kifogásoktól. No persze a diákokat sem kell félteni, biztos vagyok benne, hogy a kutya házi feladat beadásának meghiúsulásában betöltött fontos szerepét pikk-pakk átveszik majd az Internetes kórokozók.

az Internetet elérni

Egy gondolat bánt engemet,
Internet nélkül halni meg.

De komolyan. Mi lesz, ha a nagy költözködések közepette nem lesz stabil Internet elérésem? Na jó, mondjuk létezni lehet nélküle, de sokkal nehezebb. Úgyhogy nincs mese, előre kell gondolkodni ezen a téren is.

Ahogy néztem a már tapasztalatból szólók blogjain, bizony úgy tűnik, hogy a net bekötése Új-Zélandon sem megy egyik napról a másikra, akár hetekig is eltarthat. És bizony az sem feltétlen mindegy, hogy mennyit kell perkálni érte minden hónapban.

Keresgéltem hát, találtam ezt is, azt is, mint például ezt az ISP-k listáját, amiről látszik, hogy nem feltétlen lesz egyszerű feladat a választás.

Találtam viszont egy érdekes alternatív lehetőséget, egy mobil Internet szolgáltatást, Woosh néven. Amit ígérnek, nem egész havi 50 dollárért telefonvonal plusz 2GB internet, túlhasználatért többlet díj nincs, csak sávszélesség korlát, és mivel vezeték nélküli a szolgáltatás, 2 nap alatt be is izzítható. Sajnos nem írnak a ténylegesen elérhető sebességről, így csak találgatni lehet, hogy a betárcsázóshoz képesti "akár ötszörös" sebesség vajon mit jelent valójában.

Örömmel olvasnék személyes tapasztalatokról is, kinek hogyan sikerült áthidalni az utolsó mérföldet közte és az Új-Zélandi Internet szolgáltatók között, költözés előtt-közben-után. Ha a woosh-ról lenne valakinek konkrét tapasztalata, azt se tartsa vissza...