Kukukk

Új vendég jelent meg a lakásban. Egyszer már kitessékeltem, majd újra megkerült, akkor jó messzire deportáltuk, most meg a haverja került elő. Remélem többen nincsenek.


Beazonosítottam, amint az a képen is látszik, Gisborne csótány. Azt írják róla, hogy csak véletlen téved be a lakásba, pedig szerintem hozzánk kifejezetten szeret betévedni.

Most itt ül mellettem elzárva, két csápjával integet, hogy kukukk. Holnapig megálmodom, hogy mi legyen vele...

Váratlan vendég

Este épp csukom be az erkélyajtót, mire rámköszön valaki, hogy hékás, ne csukjam rá a lábaira. Odanézek, ööö... (kattintásra nagyobb kép)


Úgyhogy akkor nem csuktam be az ajtót, hanem lefotóztam a vendéget, meg le is mértem (lábaival együtt nyolc centi hosszú), majd rákerestem a nevére. Leginkább a Nurseryweb spider (mittoménhogyhívjákmagyarul) hasonlít rá, úgyhogy akkor ennek fényében már azt is megtudtam, hogy nem csak, hogy méretes dög, de még gyors is. (Amúgy meg ha épp a mezőn szőfonnemtakács, akkor ilyen vattacukorszerű hálókat varázsol a növényekre.

Megpróbáltam tudtára hozni, hogy záróra van, és hogy már nem fogadunk vendégeket mára, de ragaszkodott az ajtófélfához, és többször is el kellett pöckölni, mire egy kisebb koppanással kint a teraszon landolt.

Ha valaki megtenné, hogy örökbefogadja és elviszi, azt megköszönöm...

Az új lakás kertje

A hétvégén sikeresen beköltöztünk, ezúton is köszönjünk minden résztvevőnek a hathatós segítségét. Az új lakásból aztán az első napokban esős időt figyelhettünk meg, ami, mit is mondhatnék, szürke volt.

Aztán tegnap délutánra már megérkezett a napocska is, ma pedig végre megfigyelhettük, ahogyan bejárja az összes szoba ablakait. Utoljára nyáron láttunk ilyent, úgyhogy nagyon örvendtünk neki.

A lakáson túl pedig csak a kert volt nagyobb öröm, ahol mindjárt reggel egy párás napkeltét sikerült megtekintenünk...

...majd a folyamatos madárcsicser mellett előkerültek a pompás királylepkék is, amiket a kertben stratégiailag elhelyezett, nagyon finom illatúan virágzó (pedig tél van!), nem tudom milyen típusú fa vonzott ide...

...mígnem este gyönyörű színek kíséretében fújt visszavonulót a napocska.

Verdikt: maradunk!

A Kacsa

Pusztán a véletlen műve, hogy a trademe kínálatát böngészve ráleltem erre a csodás - állítólag dél-amerikai eredetű - agyag-zománc kacsára. Egy biztos, így, hogy túlélte a postát Queenstown környékéről Aucklandig, már a mi lakásunkat ékíti színes, mintás tollazatával.


Ugye, milyen helyes jószág?

Tündérek a lakásban

Tegnap este hirtelen gomba nőtt az egyik cserepes virágunk mellé, ami az első egyértelmű jele annak, hogy a tündérek beköltöztek a lakásunkba. (A gombák és a tündérek viszonyáról például itt lehet olvasni.)


A gombák délután még nem látszottak, estére viszont már bevették magukat a cserépbe. Ma reggelre pedig szépen ki is nyílt az esernyőjük, úgyhogy most már viráglocsoláskor sem fognak megázni az alatta megbúvó parányi teremtmények.

Beköltöztünk

Nem egész egy hónapja landoltunk újfent Auckland-ben, így már épp ideje volt valami rendes helyre költöznünk, amit tegnap le is tudtunk, jól. Pappitónak ezúton is köszönjük a segítő kezet, s üzenjük, hogy végül sikerült bepréselnünk a nyamvadt ülőgarnitúrát a bejárati ajtón.

Mostantól tehát Gulf Harbour egy csendes környékén egy kellemes, tágas belsőjű, kicsi kerttel és csodás kilátással bíró lakást amortizálhatunk. Íme, ezt látjuk a teraszról:


Az alapvető lakberendezési tárgyak zömére már sikerült szert tenni innen-onnan, így már az első napon is meglepően kényelmesen sikerült laknunk. Még azért egy-két dolgot el kell rendeznünk, ezek közé tartozik az internet is, ami természetesen még mindig ügyintéződés alatt van. Bíztató jel, hogy valamelyik szomszédnak szélesvásznú elérése van, amit onnan tudok, hogy a laptopom véletlenül rácsatlakozott a kendőzetlen wifijére. Sajnos ezek a véletlenek a netünk bekötéséig rendszeresek lesznek, de majd kiderítem melyik szomszéd lehet ilyen előzékeny, és viszek neki behűtött sört cserébe.

Ami az egyéb facilitásokat illeti, a kertet jelenleg csak a szomszéd macskája használja, az őkegyelme étkeztetésének végtermékén kívül csak csutkára nyírt fűvel kevert gaz van benne, így nagyon hamar beszerzünk néhány macskariasztó növényt, esetleg berendezést is, mert mégiscsak szarjon más ablaka alá, minket a madarak jobban lekötnek. Erre vonatkozólag találtam néhány jó tippet, amiket nem leszek rest kipróbálni.

színtől vak

Lakásnézés közben lettünk figyelmesek egy eddig számunkra ismeretlen jelenségre. Az ingatlanos néni mondja, hogy ez egy modern lakás, van benne "színtől vak" is, és rámutat a falban egy első ránézésre leginkább ipari áramot rejtő csatlakozófedélre emlékeztető izére.

Na mondom, ennek fele sem tréfa, nem maradhatunk tudatlanul, hát rendre visszakérdeztünk, hogy akkor az nekünk miért is jó?

Na erre kiderült, hogy a jelenség nem kűzd színek okozta látási problémákkal, hanem csak simán a central vacuum elharapott formája, amit szabatosan fordítva talán központi porszívóként lehetne fordítani, s tulajdonképpen egy a falba beépített csőrendszer, amihez már csak egy szimpla gégecsőt kell csatlakoztatnunk a fent említett kimenetek egyikén, s már élvezhetjük is a porszívózás felhőtlen örömét mindenféle utánunk bukdácsoló mikrobik és azok sosem elég hosszú, mindenbe beleakadó köldökzsinórja nélkül.

A megismerés felett érzett nagy örömünkben el is felejtettük megkérdezni, hogy hol is van a cső másik vége, hogyan kell bekapcsolni, s mekkora a porzsák hozzá. Kész szerencse, hogy az illető lakásról utóbb kiderült, hogy aznap reggel már kiadta egy másik ügynökség.

Túlméretes rakomány

A mai bejegyzésből megismerhetjük az Auckland-i vasutasok költözési szokásait.



Lássuk be, ha az egész házat visszük, nem kell mindent összecsomagolni. A mozdony meg mindig jól jön, ha mondjuk télen fűteni kellene :)

Lakásbérlet

A mai napon végre pontot tettünk egy újabb fejezetre, amikor beköltöztünk első bérelt lakásunkba. Három hét YHA és összesen majdnem ugyanannyi egyszobás apartman után kész fellélegzés, hogy nem nyom össze minket ugyanaz a négy fal.

A lakásbérlés valahol ott kezdődött, hogy még a körutunk előtt körbenéztünk, hogy melyik városrész lenne ínyünkre való. Már akkor nagyon bejött a Te Atatu félsziget, ami autóval negyed óra a belvárostól, mégis egy nyugis környék, pukekós susnyással a közelben.

A nyaralásból visszatérve még volt szállásunk befoglalva, de csak március 1-ig, ami sürgőssé tette a lakásnézést. Habár mindenki azt prognosztizálta, hogy a lakáspiac mostanra majd jól felpörög, mégsem ez volt a helyzet: alig akadtak kiadó lakások, azok is lehetetlen paraméterekkel.

Végül kiszúrtunk trademe-n egy egész jónak kinézőt, csak a tulajt nem sikerült elérni. Az adott apartmanházban viszont egy másik irodánál volt több cím is. Lényeg a lényeg, kicsit többért, mint terveztük, de egy teljesen felszerelt, bebútorozott 2 hálószobás (plusz study room, no meg a nappali), erkélyes, első emeleti, parkoló és tárolóhelyes lakásra csaptunk le, még pénteken. További pluszok, hogy részint a woosh internet is működik innen (még ha csak irányantennával is), valamint három hetes felmondási idővel bármikor mehetünk, nincs hosszú távú elkötelezettség, így ráérősen nézelődhetünk tovább, miközben van életterünk is.

Ekkor jött a bürokrácia: egy előzetes szándéknyilatkozat jellegű űrlapon jelöljük meg az előző bérlemények tulajdonosait, jelenlegi munkahelyünket, referenciákat, stb... De mit írjunk be, ha ilyen még nem volt? Valószínűleg itt jött be a szimpátia faktor, aminek hatására az ingatlanos nénivel meg tudtuk beszélni, hogy akkor mit tudnánk neki helyi referenciák helyett felmutatni. Bevándorlási ügynök, például. Néni sem volt rest, még aznap délután lecsekkolt minket, s másnap már hívott is, hogy a tulaj is örömmel szóbaáll velünk.

Bürokrácia második kör: néni mondta, hogy akkor irassak bankcsekket, amin rajta van három heti letét (bond), egy hétnek megfelelő ügynöki díj (letting fee), plusz egy hét bérleti díj (rent) előre, és akkor szerdán délután elrendezzük a papírokat, és már kapjuk is a kulcsot.

Na ez volt ma. A papírokról csak annyit, hogy viszonylag könnyű jogi szövegről van szó, így nem kellett felsőfokú jogász szakirányú angoltudás a benne foglaltak felfogásához. Elég rendesen le van írva, hogy ki miért felel, mik a kötelességei és kötelezettségei. Csináltunk még egy gyors leltárt, hogy akkor mi is képezi a bérlemény egészét, s már vehettük is birtokba azt.

Még gyorsan leugrottunk tisztítószerekért a woolworths-be (áruház gyalog két percre innen), s már lakjuk is befele a frissen lőtt szerzeményünket.