Pukekós ablaküveg

Ha a vasárnapi pukekós szekcióban már úgyis átmentünk lakásdekorba, akkor - idén utoljára - nézzünk egy újabb gyöngyszemet.

Barry Sears egyedi ablakfestményei csodálatos új-zélandi motívumokkal emelhetik lakásunk fényét. Nem is tudnék választani a szebbnél szebb festett üvegek közül. De, mégis, azt hiszem, ez a pukekós jó lesz :)

Takahe 25 éve

Te Anau December végén nagy szülinapi partinak adott otthont: az első fogságban nevelt Takahe madár most lett negyed évszázados. S hogy ez miért nagy szám? Mindjárt két okból is.

Egyik, hogy a Takahe madarat sokáig kihaltnak hitték, s csak néhány évtizede találtak egy elszigetelt populációt. Ugyan még most is veszélyeztetett fajról van szó, de több program is foglalkozik az egyedszámuk gyarapításával.

Másik, hogy egy vadon élő Takahe mindössze 13-14 évig él, így Alpine (az ünnepeltünk neve) hivatalosan is Földünk legöregebb Takahe madara.

Az ünneplésbe kis szomorúságot vitt Alpine párjának, az idén 23 éves Bruce-nak néhány héttel ezelőtti halála. No, de fel a fejjel, még előttünk az életünk hátralevő része! Boldog születésnapot, Alpine!

Fél év nagy idő

A mai napon ünnepli feledik évfordulóját a Pukekó Kaka blog! Bámulatos, hogy rohan az idő, bár már azt is hallottam, hogy nem a napok rövidülnek, hanem az életünk. Sebaj, eggyel több ok, hogy valami maradandót alkossak :)

A kezdetek óta vezetek egy külön kis jegyzetet, ahova bevésem azokat a témákat, ötleteket, amikről írni szeretnék még, eredetileg azzal a céllal, hogy nehogy téma nélkül maradjak, de mostanra inkább az látszik, hogy a lehetséges témák egyre csak sokasodnak, miközben az archívum is növekszik. Bizony mondom, Új-Zéland egy kimeríthetetlen témakör.

Ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy hamarosan megkezdődik számunkra az "Új-Zéland: második felvonás" című valóságshow, amely az első felvonásnál lényegesen hosszabb lesz, így sokkal több élményről, infóról tudok majd első kézből beszámolni, akkor nyugodtan mondhatom, hogy lesz folytatás.

De addig is, a fél-évforduló alkalmából ezúton is köszönöm kitartó figyelmeteket és hozzászólásaitokat. Csak így tovább!

Karácsonyi kacsamentés

A karácsonyi hírek közt olvastam Linda Cooper, Christchurch-i madárbarát heroikus, három órás küzdelméről, amelynek során megmentett néhány csatornába esett kiskacsát. Az elárvult madárkák nélküle nem bírták volna sokáig. De hála neki, ehelyett egy pótmamát kaptak, és így igazi karácsonyi hepiend lett a történetből.

A nap hőse, akinek most épp minden porcikája fáj a mentéstől, elmondta, hogy egy egyszerű védőháló megvédhetné a vadvilágot az ilyen balesetektől.

Persze egyből eszembe jutott az alábbi kép, amit pár éve emailben keringett, és akkor azt hittem, hogy csak kamu. Hát nem. A kacsák nem a legkörültekintőbb szülők...

Chrissy

Nem maradhatunk Új-Zélandi nyelvlecke nélkül az ünnepek alatt sem, tanuljuk hát meg közösen a Karácsonyt, mindjárt két érintett nyelven is.


Ami a Kiwiknek a Chrissy, arra mi leginkább a Kari szót használjuk. Igen, ez a Karácsony, csak kicsinyítve. Ez a becézős dolog amúgy rendesen átszövi az új-zélandon használatos angol dialektust. A műfenyő alá is például nem ajándékok (presents), hanem ajik, azaz prezzies kerülnek.

Nem úgy a maori nyelvben, ahol nincs kecmec. Mondjuk egy pár száz éve még egymást irgalmatlanul csépelő harcos néptől ne is várjuk, hogy majd hirtelen bügyübügyülni kezd. És mivel a polinéz kultúrkörben a karácsony ismeretlen volt, a neve is inkább csak hangutánzó, Kirihimete, amit szinte ugyanúgy ejtenek ki, mint a Christmas, vagyis a Karácsony szót.

Ezúton kívánok Békés Boldog Karácsonyt minden kedves olvasómnak!

Pukekó klausz

Már a vasárnapi pukekók is érzik, hogy közel a Karácsony, ígyhát annak rendje és módja szerint felöltötték a mikulássapkájukat. Már csak a szemüveg és az ősz szakáll hiányzik, no meg a ho-ho-hó, és már meg se tudnánk mondani róluk, hogy nem ők az igazi Mikulások.

Mézeskalács Haka

Itt egy igazi Új-Zélandi Karácsonyi csemege: a Maori haka (harci tánc) mézeskalácsfigurák előadásában. Szerintem nagyon tuti, mindenkinek jó étvágyat hozzá!

Karácsonyi ének

Mārie Te Pō
Pō Mārie, Hāngū Te Pō

Mārie te pō, tapu te pō
Marino, marama
Ko te Whāea, me te Tama
Tama tino, tapu rā
Moe mai i te aio
Moe mai i te aio.

Mārie te pō, tapu te pō
Ka kite ngā hēpara
Te korōria o te rangi
Mē ngā ahera Hareruia
Kua whānau te tamaiti
E Ihu te Karaiti

Aki nem beszélne még maoriul, ez itt fent bizony a Csendes éj...

Karácsonyfadíszek

Felmerülhet a kérdés, hogy miként díszíthető fel egy hagyományos karácsonyfa Új-Zélandi módra, igényesen. Hát így:


A "Csendes Óceáni Tündérek" kollekció Új-Zéland növényei előtt tiszteleg: a Pohutukawa Tündér az Új-Zélandi karácsonyfát jelképezi, a Ponga Tündér Új-Zéland jelkép-növényét, az ezüst páfrányfát képviseli, végül a Frangipani Tündér a Polinéziában kedvelt frangipani virágot formázza.


S ha nagyobb a fa, akkor jól jöhet a "Három Maori Királyok" kollekció is. Lássuk, mit hoznak a Három Királyok Új-Zélandon: A Piros Paua Király Koru-t hoz ajándékba. A Koru egy spirituális ajándék, amely az új kezdetet, az egyéni növekedést és a harmóniát jelképezi. A Paua Király Pikorua-t hoz, amely egy csavart végtelen hurok, amely az örökké tartó barátságot és szeretetet jelképezi. A Kék Paua Király Hei Matau-t, Maori hal-horgot hoz, amely a jószerencse, a bőség, és a vízen való biztonságos utat jelképezi.

Kell ennél több? Na jó, egy pukekónak mindig akad hely!

Levelek a Mikulásnak

Karácsonytájt Új-Zélandon sem unatkoznak a postások, és nem csak az üdvözlőlapok áradata miatt, hanem mert a levelek egy részét a Mikulásnak címzik a gyerekek, benne a kéréseikkel, kívánságaikkal. Az ilyen leveleket természetesen továbbítják a címzettnek, csak mivel a Mikulás messze Északon lakik, a levél sokára ér csak oda, az idő pedig sürget, ezért megnézik, hátha be tudnak segíteni az öregnek.

A levelek közt pedig akad olyan, amelyik könnyeket csal a szemükbe, mint például az, amelyikben azt kérte egy fiú a Mikulástól, hogy adjon sütit a bátyjának a menyországban, és ha meg tudná azt is üzenni neki, hogy hiányzik mindenkinek...

De akad olyan levél is, amiben a kis lurkó édesen zsarol, hogy "Légyszi kérek szépen egy PlayStation 3-at, vagy soha többé nem írok neked." Végül is, lehet, hogy bejön.

Persze a legtöbben továbbra is biciklire vagy kiskutyára vágynak. És ha jók lesznek, még az is lehet, hogy megkapják. Mert a Mikulás létezik, csak hinni kell benne!

Ajándékötletek

Megint nyakunkon a Karácsony, és vele a vásárlási láz. Kifogytunk az ötletekből, nincs időnk és türelmünk értelemes ajándékok után caplatni, így kétségbeesésünkben már minden sz@rt összevásárolunk, csak hogy megajándékozhassuk szeretteinket "erről pont Te jutottál eszembe" kísérőszöveggel, mire ők aztán jól beteszik a fa alá figyelmességünk sztereotíp jelképét, majd annak rendje és módja szerint még kétszer találkoznak a becses ajándékkal: amikor vége van az ünnepeknek, és megtalálják a fa alatt, végül amikor kidobják.

Eközben a világ nagyobbik része olyan alapvető dolgokat nélkülöz, amelyeket mi saját környezetünkben észre se veszünk, mert megszoktuk, hogy van. Gondolok itt olyan közhelyekre, mint a fedél a fejünk fölött, étel a tányérunkon, és hasonlók.



Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet Új-Zélandon ezzel a kedves kampánnyal hívta fel a figyelmet e helyzet visszásságára, egyben egy remek lehetőséget ad arra, hogy olyan ajándékkal lephessük meg szeretteinket, aminek haszna is van, nem kell kidobni, és biztosan örülni fog neki valaki. Az ajándékozás mikéntje abban áll, hogy mondjuk vehetünk egy pár (élő) tyúkot ajándékba, amiről szerettünk egy papírt kap, míg a tyúkokat olyasvalaki kapja, akinek a megélhetése múlik ezen. Szerettünk nem járt rosszabbul, mert a zoknit vagy a mécsest úgyis kidobta volna, ám eközben a 12 dollárunkat hasznosan költöttük el. Hát ennyi.

Pohutukawa

Ez a bejegyzés most két okból és céllal is készült: egyik, hogy régen írtam már növényekről, másik meg, hogy nyakunkon a Karácsony. Következzék hát a nem mindennapi, de mindenképp őshonos Új-Zélandi növény, a Pohutukawa leírása, saját interpretációmban.

Növénytani neve: metsiderosis excelsa
Ismertebb nevei:Pohutukawa, Új-Zélandi Karácsonyfa

A Pohutukawa fa széles, félgömb forma koronájával, és élénk vörös virágaival cseppet sem emlékeztet a tipikus karácsonyfára, mégis az Új-Zélandi Karácsonyfaként emlegetik.

Nos igen, December végén, az Új-Zélandi nyár legnagyobb hevében nem sokáig bírná a strapát egy szerencsétlen tűlevelű fenyő, így kellett valami természetesebb jelkép az ünnepekre. S mi sem lehetne jobb egy olyan növénynél, amelyik karácsonyra pont feldíszíti saját magát, telistele gyönyörű karmazsin virággombócokkal. Így még az sem kérdés, hogy milyen színű legyen idén (is) a karácsonyfa. Na jó, igazából csak a virágait használták dekorációnak, így inkább a magyalt helyettesítette a korai telepesek karácsonyán, de a név az ragadósnak bizonyult.

Kemény anyaga miatt hamar rájöttek a régiek, hogy a pohutukawa hajóépítésre is kiváló, így rendesen megtizedelték az őshonos erdőit. Sajnos az ausztrál import oposszumok előszeretettel rágják csutkára a leveleit. Mindezekért némi védelemre szorul, de szerencsére mára már nagy becsben tartják, és ugyanakkor elég strapabíró fajta is. Igazi sziklamászó őstehetség, a leglehetetlenebb helyeken, extrém körülmények közt is könnyedén megtelepszik, így ugyanolyan jól bírja a tengerparti sós szeleket, mint a tápanyagban szegény kiugró sziklákat, sőt, vulkanikus kőzeten is az elsők közt veti meg a lábát, izé a gyökereit.

Természetesen gyógyhatása is van neki: A leveléből és belső kérgéből készített főzetet hasmenés ellen kortyolták, de torok- és ínygyulladásra, fogfájásra is használták.

További sok szép kép és info emitt, egy a fával foglalkozó remek oldalon található.

Pukekók a fürdőszobában

Ahogy telnek a vasárnapok, a pukekók úgy kezdik átvenni az uralmat a legtrendibb Új-Zélandi mintásra dekorált álomlakás felett. A splashy.co.nz kínálatából szert tehetünk többek közt pukekós fogkefetartó pohárra és ami még jobb, pukekós fürdőszobai tükör-keretre.



A mottó:

Ej, mi a kő, pukekó kend,
Fürdőkádban lakik itt bent?

Internet Új-Zélandon

Aki kiváncsi, hogy Új-Zélandot milyen telekommunikációs szolgáltatók és milyen szolgáltatásokkal, csomagokkal hálózzák be, annak pont jól jöhet a nemrégiben indult www.nzconnection.net wiki oldal, ahol már most van egy kimerítő linklistája a szolgáltatóknak, és fokozatosan bővülni látszik sok-sok internet eléréssel kapcsolatos információval.

Persze jelen állapotában még nem derül ki belőle, hogy melyik vezeték nélküli szolgáltatás lesz nekem a legjobb, de legalább tudom, hogy melyikek közül választhatok, elsőre talán próbaszerencse alapján.

Pléhboy

Nemrégiben írtam egy hullámvasból készült pukekóról. Azóta ráleltem egy rokonára is, sőt, egy kis utánajárással megkerült az egész pereputty.



Új-Zéland északi szigetének kicsiny közössége, Tirau, a bádogszobrászatról híresült el. Minden egy bádog kutyafej megrendelésével kezdődött, amelynek elkészítése során Steven Clothier, helyi mesterember felfedezte azon képességét, hogy vizualizáljon és megalkosson bármilyen három dimenziós alakzatot.

Hamarosan özönlöttek a megrendelések, a régi bádogtetők pedig remekművekké alakulva kezdtek új életet. Steven munkái sorra nyerték a díjakat, és tengeren túlról is kapott megrendeléseket.

Tirau ezek után a bádogszobrászatot sajátjának kiáltotta ki, utcáit pedig ellepik a mókásabbnál mókásabb színes bádog cégérek.

Na, majd jól megnézem magam is.

A bölcs kiwimadár

Egy a madarak agyméretével foglalkozó tudományos kutatás a napokban nyilvánosságra hozott eredményei alapján a kiwi madárnak akkora esze van, amin csak néhány énekesmadár és papagáj tesz túl. Ugyanakkor ennek a sok sok észnek a madár viselkedésében azonban szinte semmi szerep nem jut.


Persze az is lehet, hogy a tudósok nem gondoltak arra, hogy akinek ennyi esze van, mint a kiwi madárnak, az már azt is tudja, hogy felesleges bohóckodni meg okosnak látszani csak azért, hogy az embert (izé, madarat) észrevegyék, és inkább csak szép csöndben szemléli a világot, ahogy azt a nagy koponyák szokták tenni.

Egy biztos, a kiwi egy ritka különleges madár, nem véletlenül kedvence oly sokaknak.

Ki kér színes, kiwis brosúrát?

Találtam itthon egy kisebb halomnyi, turistáknak szánt Új-Zélandi újságot, térképet és brosúrát Auckland-től Queenstown-ig sok-sok helyszínről. Mivel mindjárt itt a Karácsony, mi meg hamarosan már új brosúrákat gyűjthetünk, gondoltam, hogy szétosztom a meglévőket a rászorulók közt.



Ha tehát bárki úgy érzi, hogy szüksége lenne színes szagos Új-Zélandi prospektusokra, itt a remek alkalom, írjon ide kommentet. Ha túl sok jelentkező lenne, akkor megkérdezem a pukekókat, hogy szerintük kik írták a legjobb indoklást.

Pukekós olajfestmény

A vasárnapi pukekók ezúttal ecsettel kerültek vászonra, méghozzá expresszionista stílusban, hogy vázlatosan is kifejezők legyenek. Emitt megtekinthető az ausztrál festő honlapján is.

Hosszú pont

48 sárgaszemű pingvinpárnak (amelyek az Új-Zélandi populáció majd' 10 százalékát teszi ki) már nem kell félnie a kilakoltatástól, amióta a lakhelyükként szolgáló Long Point-ot, a Caitlins Coast egy 12 kilométeres, mesés partszakaszát kivásárolta a Yellow-eyed penguin trust, akik adományokból gyűjtötték össze a szükséges 450 000 dollárt.

Ezután az eddigi birkalegeltetés helyett a természeti értékek megőrzése kerül az első helyre. Elvégre a birkáknak van annyi más füves rész, amin csámcsoghatnak, míg a pingvinek a parthoz kötődnek.

Csak annyit fűzhetek hozzá, hajrá pingvinek, lakjatok, jól!

Műsor megint

Macicsalád médiafigyelő szolgálata megint akcióba lendült. Ezúttal a Spektrum TV műsorára hívták fel figyelmem.

Az Új-Zéland iránt érdeklődőknek ezúton ajánlom hát figyelmébe a December 10-én, hétfőn 23:25-kor kezdődő "Vakáció Coxyval - Új Zéland" című (Ausztrál gyártmányú) műsorát.

A változás szele

Ki tudja, miért van az, hogy amikor az ember élete épp változni készül, akkor mindenféle furcsa jelenségek kezdik felütni a fejüket?

Az elmúlt két hét alatt a harmadik amúgy hosszú élettartamú izzó égett ki a lakásban, miközben az amúgy megkímélt autónk elhagyta egy gyári dísztárcsáját, egy műanyag terelőakármije benyalt egy padkát, és valahonnan begyűjtött egy hosszú karcolást az oldalán.

Mintha a változás szelét érezve most jól megmakacsolnák magukat...

Melyikük szebb?

Danny Yee úti élményei közt ott figyelt eme remekbeszabott, összehasonlításra is alkalmas fotó. Ezek után mindenki döntsön maga, hogy szebb-e a páva, mint a pukekó...

Repülünk

Nem bírjátok a titkolózást meg az elejtett információmorzsákat, és furdal benneteket a kiváncsiság, hogy mikor utazunk, mi? Most sem fogom elárulni a pontos útitervet, de annyit azért elmondok, hogy január közepén megyünk, és azért, hogy elkapjuk az Új-Zélandi nyár legjavát, és jól kinyaraljuk magunkat odakinn. Mert nyaralni jó. Meg mert addigra még biztos nem lesz meg a hosszú távú vízumunk, így amúgy is csak nyaralni tudnánk. Aztán majd szépen elkészül a vízum is, addig meg szorgalmasan ismerkedünk Új-Zélanddal.

És hogy valami hasznosabbat is írjak, megosztok veletek néhány gondolatot a repülőjegyekről. Nos, ugye legtöbbünknek a business és first class az amolyan elérhetetlennek tűnő kényelem, így marad az economy, azaz a turistaosztály. Ha meg már economy, akkor legalább olcsó legyen. Na, ezt viszont csak úgy lehet elérni, a jóelőre tervezünk. A mostani jegyünket még szeptemberben befoglaltattuk, sőt, akkor még három eltérő útvonalat is kértünk, mivel volt egy várólistás szakasz a legolcsóbb jegyen. Igen, ez pontosan azt jelenti, hogy a tervezett indulás előtt három hónappal a jegyet már meg kell venni ahhoz, hogy az ára ne szökjön az egekbe, és ehhez nem árt további egy-két hónappal hamarabb befoglalni az útvonalat. (Az "olcsó" egyébként nekünk azt jelentette, hogy a reptéri illetékekkel és adóval emelt ár fejenként nem érte el a 300 ezer forintot.)

Útvonal az szerencsére több is akad: Budapestről Európába könnyen eljut az ember, Európából pedig tipikusan valamelyik Ázsiai nagyvárosban átszállva lehet Új-Zélandra jutni. Szóba jöhet tehát többek közt Bangkok, Hong Kong, Kuala Lumpur, Szingapur, Szöul, Taipei, Tokyo, és még sok másik város is. A járatok leginkább az Ázsia és Új-Zéland közti szakaszon vannak tele. Nem kizárt, de mindenképp drágább Ausztrálián keresztül az út. Légitársaság is akad bőven, a legjobb szerintem a Singapore Airlines, de ugye ha az ember az akciós jegyeket keresi, akkor a légitársaság csak másodlagos szempont. S mivel hosszú utakról van szó (Ázsiáig 10-12 óra, onnan tovább még ugyanennyi), érdemes gyűjteni a légi mérföldeket (Flying Blue, Star Alliance, és hasonlók), amiket aztán egy idő után esetleg be lehet váltani rövidebb járatokra. Nekünk például tervben van egy Air New Zealand-os Airpoints számla igénylése, amiről a sok pontot majd jól leutazzuk az északi és a déli sziget között. Azért azt tudni kell, hogy az olcsó jegyek nem mindegyikéért jár ám ilyen bónuszpont.

Szóval bőven van mit tervezni a repülésen is.

Bronzba öntött Pukekó

A Vasárnap egyenlő a Pukekós szuvenirekkel, ami most egy igazi elit ajándéktárgyban kulminálódik. A sculpturedmetals Új-Zélandi madaras bronzszobrok limitált sorozata első kiadásának ékes darabja egy 26,5 centi magas, 3.2 kilogrammos pukekó, amely potom 1350 dolláros árával nem valószínű, hogy a gyakorta látható díszek között fellelhető lesz. De kétségkívül mutatós.

(Másoknak még) hasznos holmik

Ahogyan szép lassan csomagoljuk össze a lakást, Vaterán folyamatosan passzoljuk el a feleslegessé vált dolgainkat. A legtöbb dolog amúgy is csak azért volt még meg, mert véteknek tartunk kidobni bármilyen ép, illetve működőképes dolgot.

A legnehezebb a gyűjteményektől megválni. Ilyen esetekben azt a trükköt vetettem be, hogy megszámoltam egy kezemen, hogy hányszor vettem elő az adott dolgot az elmúlt tíz évben, és egyből rájöttem, hogy akkor ezen az alapon akár nyugodtan el is adhatom, úgyis lesz helyette majd valami más, éppen aktuális gyűjtenivaló.

Jónéhány árverést indítottam 1 forintról, aztán néztem, ahogy esnek befele a licitek. Egész izgalmas látni, hogy mennyit megér másoknak valami, ami nekem már értéktelen, vagy éppen pénzben ki nem fejezhető értéket képvisel.

Azért mindent sajnos így sem lehet elpasszolni. Valaminek tényleg nincs értéke, és az ilyen dolgokért az emberek se rohannak, mert valahogy nem veszik komolyan még a saját filléres licitjüket sem.

De azért szépen fogynak a kacatok, és lassan belejövök ebbe a magyar trédmíbe, így majd ha eljön az igazi trademe ideje, már nem csak pislogok, hogy akkor most itt mi történik.