A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazás. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. november 17., hétfő

Amikor az űr azúr

Az éjszakai járaton többé-kevésbé sikerült aludni, amikor pedig nem akart álom jönni a szememre, olyankor belebámultam az éj koromfekete sötétjébe, amit a csillagok halványan pislákoló fényei és a holdfénnyel átitatott tengervíz és bárányfelhők ezüstös lumineszcenciája tudott csak megtörni.

Ilyenkor rendre előjöttek az űrrel, az ürességgel kapcsolatos érzések. Mert az a távoli üresség ott kint, az ablakon túl nagyon is emlékeztetett valamiféle belső űrre is.

Ürességre, amit talán csak az okoz, hogy végre elértük az idestova másfél éve kitűzött céljainkat, s az így felszabaduló helyet újabb terveknek, céloknak még nem volt ideje kitölteni. De lehet, hogy annál több, nem tudom. Furcsa érzés, na!



Aztán fokozatosan pirkadni kezdett, egyre szebb színek kezdtek kibontakozni kelet felé az ég alján, míg végül a nap is megmutatta az arcát, élénk narancssárgára festve mindent, ami az útjába került. Például a világjáró kiwimadarunkat is.

2008. július 17., csütörtök

Jetlag és jegyszám

A hosszú repülőutak gyötrelmeiről már megemlékeztem egyszer. Most kibővíteném a listát két hasznos túlélési tippel.

Az egyik tippem a No Jet Lag nevű homeopátiás bogyó, amit kipróbáltunk, hátha segít. Egy 10 dollárért vesztegetett csomagban van 50 tabletta, ami pont elegendő két embernek a fél világ átrepülésére, vagy egy embernek az egészre is, ha épp ahhoz van kedve valakinek. Felszálláskor, a levegőben kétóránként, majd leszálláskor kell elrágcsálni egy bogyót, cserébe pedig enyhíti az amúgy kellemetlen tüneteket.

Tapasztalatból mondhatjuk, hogy valóban a dehidratációs és a püffedéses tünetek erősen csökkentek az ilyenkor átlalában tapasztaltakhoz képest. Az időzónák különbsége miatti belső óra eltolódás tünetei ugyan nem szűntek meg, de valamelyest csökkentek, ha nem is annyira, mint azt elvártam volna. Összességében tehát inkább az utazás közben fellépő kellemetlenségek enyhítésére jó, mint a megérkezést követő néhány napban, de azért megérte, szerintem fogjuk használni máskor is.

A másik tippem pedig az elektronikus jegyekkel kapcsolatos: tessék jól felírni az elektronikus jegy számát is, mert a világ elmaradottabbik felén komoly problémákba ütközhetünk enélkül.

Történt ugyanis, hogy az agyatlan bürokráciától biztonságos távolságban eltöltött kellemes idő során figyelmünk is alábbhagyott, s naívan azt hittük, hogy elegendő az útlevelünk és a foglalás kinyomtatva (amin a sok-sok kód közt a járatszámok és a foglalás száma ott volt, az e-ticket száma viszont nem). Hitünket az is erősítette, hogy Aucklandben egy kedves, mosolygós munkatárs seperc alatt állította ki a beszállókártyáinkat eme fecni alapján. Aztán miután a fél világot átrepültük ilyen módon, a harmadik világbeli Európai Unióba belépve kiderült, hogy hát ez bizony csak egy foglalás, és - bár a gépben benne van a nevünk, azt meg is találták a járat utaslistáján, az e-ticket szám nélkül bizony nem lehet kiadni a beszállókártyát az utolsó nyavajás szakaszra.

Szerencsére Pukekónénak eszébe jutott, hogy látta kódot a már elhasznált Korean Air-es beszállókártyán, amit elő is halásztam iziben, és az épp fontoskodóan a billentyűzetet püfölő, egyáltalán nem mosolygós munkatársak orra alá nyomtuk, hogy akkor erről a világ túlfelén, ugyanabból a foglalásból kiállított beszállókártyáról le tudják olvasni a hiányzó e-ticket számot, és így már nekik sem okozhat gondot. És valóban, befejezhettük repülőutunkat. Azért még előtte gyorsan kioktattak minket, kedves utasokat, hogy elektronikus jegyek ide vagy oda, azért mindig legyen nálunk a jegy száma, mondjuk mobiltelefonba írva (nem tudom miért pont oda, de ezt emelték ki), mert hát anélkül nem lehet csak úgy utazgatni. Yeah, right.

2007. december 4., kedd

Repülünk

Nem bírjátok a titkolózást meg az elejtett információmorzsákat, és furdal benneteket a kiváncsiság, hogy mikor utazunk, mi? Most sem fogom elárulni a pontos útitervet, de annyit azért elmondok, hogy január közepén megyünk, és azért, hogy elkapjuk az Új-Zélandi nyár legjavát, és jól kinyaraljuk magunkat odakinn. Mert nyaralni jó. Meg mert addigra még biztos nem lesz meg a hosszú távú vízumunk, így amúgy is csak nyaralni tudnánk. Aztán majd szépen elkészül a vízum is, addig meg szorgalmasan ismerkedünk Új-Zélanddal.

És hogy valami hasznosabbat is írjak, megosztok veletek néhány gondolatot a repülőjegyekről. Nos, ugye legtöbbünknek a business és first class az amolyan elérhetetlennek tűnő kényelem, így marad az economy, azaz a turistaosztály. Ha meg már economy, akkor legalább olcsó legyen. Na, ezt viszont csak úgy lehet elérni, a jóelőre tervezünk. A mostani jegyünket még szeptemberben befoglaltattuk, sőt, akkor még három eltérő útvonalat is kértünk, mivel volt egy várólistás szakasz a legolcsóbb jegyen. Igen, ez pontosan azt jelenti, hogy a tervezett indulás előtt három hónappal a jegyet már meg kell venni ahhoz, hogy az ára ne szökjön az egekbe, és ehhez nem árt további egy-két hónappal hamarabb befoglalni az útvonalat. (Az "olcsó" egyébként nekünk azt jelentette, hogy a reptéri illetékekkel és adóval emelt ár fejenként nem érte el a 300 ezer forintot.)

Útvonal az szerencsére több is akad: Budapestről Európába könnyen eljut az ember, Európából pedig tipikusan valamelyik Ázsiai nagyvárosban átszállva lehet Új-Zélandra jutni. Szóba jöhet tehát többek közt Bangkok, Hong Kong, Kuala Lumpur, Szingapur, Szöul, Taipei, Tokyo, és még sok másik város is. A járatok leginkább az Ázsia és Új-Zéland közti szakaszon vannak tele. Nem kizárt, de mindenképp drágább Ausztrálián keresztül az út. Légitársaság is akad bőven, a legjobb szerintem a Singapore Airlines, de ugye ha az ember az akciós jegyeket keresi, akkor a légitársaság csak másodlagos szempont. S mivel hosszú utakról van szó (Ázsiáig 10-12 óra, onnan tovább még ugyanennyi), érdemes gyűjteni a légi mérföldeket (Flying Blue, Star Alliance, és hasonlók), amiket aztán egy idő után esetleg be lehet váltani rövidebb járatokra. Nekünk például tervben van egy Air New Zealand-os Airpoints számla igénylése, amiről a sok pontot majd jól leutazzuk az északi és a déli sziget között. Azért azt tudni kell, hogy az olcsó jegyek nem mindegyikéért jár ám ilyen bónuszpont.

Szóval bőven van mit tervezni a repülésen is.