Lakásbérlet

A mai napon végre pontot tettünk egy újabb fejezetre, amikor beköltöztünk első bérelt lakásunkba. Három hét YHA és összesen majdnem ugyanannyi egyszobás apartman után kész fellélegzés, hogy nem nyom össze minket ugyanaz a négy fal.

A lakásbérlés valahol ott kezdődött, hogy még a körutunk előtt körbenéztünk, hogy melyik városrész lenne ínyünkre való. Már akkor nagyon bejött a Te Atatu félsziget, ami autóval negyed óra a belvárostól, mégis egy nyugis környék, pukekós susnyással a közelben.

A nyaralásból visszatérve még volt szállásunk befoglalva, de csak március 1-ig, ami sürgőssé tette a lakásnézést. Habár mindenki azt prognosztizálta, hogy a lakáspiac mostanra majd jól felpörög, mégsem ez volt a helyzet: alig akadtak kiadó lakások, azok is lehetetlen paraméterekkel.

Végül kiszúrtunk trademe-n egy egész jónak kinézőt, csak a tulajt nem sikerült elérni. Az adott apartmanházban viszont egy másik irodánál volt több cím is. Lényeg a lényeg, kicsit többért, mint terveztük, de egy teljesen felszerelt, bebútorozott 2 hálószobás (plusz study room, no meg a nappali), erkélyes, első emeleti, parkoló és tárolóhelyes lakásra csaptunk le, még pénteken. További pluszok, hogy részint a woosh internet is működik innen (még ha csak irányantennával is), valamint három hetes felmondási idővel bármikor mehetünk, nincs hosszú távú elkötelezettség, így ráérősen nézelődhetünk tovább, miközben van életterünk is.

Ekkor jött a bürokrácia: egy előzetes szándéknyilatkozat jellegű űrlapon jelöljük meg az előző bérlemények tulajdonosait, jelenlegi munkahelyünket, referenciákat, stb... De mit írjunk be, ha ilyen még nem volt? Valószínűleg itt jött be a szimpátia faktor, aminek hatására az ingatlanos nénivel meg tudtuk beszélni, hogy akkor mit tudnánk neki helyi referenciák helyett felmutatni. Bevándorlási ügynök, például. Néni sem volt rest, még aznap délután lecsekkolt minket, s másnap már hívott is, hogy a tulaj is örömmel szóbaáll velünk.

Bürokrácia második kör: néni mondta, hogy akkor irassak bankcsekket, amin rajta van három heti letét (bond), egy hétnek megfelelő ügynöki díj (letting fee), plusz egy hét bérleti díj (rent) előre, és akkor szerdán délután elrendezzük a papírokat, és már kapjuk is a kulcsot.

Na ez volt ma. A papírokról csak annyit, hogy viszonylag könnyű jogi szövegről van szó, így nem kellett felsőfokú jogász szakirányú angoltudás a benne foglaltak felfogásához. Elég rendesen le van írva, hogy ki miért felel, mik a kötelességei és kötelezettségei. Csináltunk még egy gyors leltárt, hogy akkor mi is képezi a bérlemény egészét, s már vehettük is birtokba azt.

Még gyorsan leugrottunk tisztítószerekért a woolworths-be (áruház gyalog két percre innen), s már lakjuk is befele a frissen lőtt szerzeményünket.