Egy hete újságoltam el, hogy királylepke hernyók az új háziállataink, gondoltam itt az ideje, hogy megmutassam milyen ütemben fejlődnek.
Először is, a selyemkórók egyelőre jól viselik a strapát, pedig három éhes szájat is tömnek saját leveleikkel. A három éhes száj megoszlik egy kicsit nagyobb, és két nagyjából egyforma méretű hernyó közt, akik szélben, esőben bújócskázi szoktak, ilyenkor mindig izgulok, hogy hová tűntek, aztán másnapra megint előkerülnek.
A legnagyobb példánynak már egész szépen megnőttek az annyira jellegzetes csápjai:
A képen épp pihizik, mégiscsak emészteni is kell néha, nem lehet csak enni-enni egész nap.
A madarak eddig nem figyeltek fel rájuk, de az is lehet, hogy a hernyók munkavédelmi sárga-fehér-fekete csíkos öltözetétől kapnak sikítófrászt és menekülnek hanyatt homlok. (Azt jó tudni, hogy a selyemkóró az mérgező növény, s mivel a hernyók azt eszik, nem kizárt hogy ők is mérgesek. Erre hívja fel a figyelmet a természet által is gyakran használt fekete-sárga színkombináció.) Nem baj, nem bánom, hogy az új háziállataink megférnek egy légtérben a kert madaraival.
Ha pedig ilyen ütemben növekednek a jószágok, akkor néhány hét múlva jön a bábszínház.
2010. január 24., vasárnap
Királylepke update
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Úgy centire mekkora egy ilyen?
ez a képen olyan kétcentis lehetett, de sajna azóta eltűnt mind, nyomuk sem maradt. Lehet, hogy mégiscsak ízlik a madaraknak...
:-(
Ellenben megint itt járt egy szép nagy pillangó, és most négy kis zöld hernyópete van a leveleken. Vissza a kályhához...
Megjegyzés küldése