Veszélyben a Kauri

Nehéz szavakba önteni azt az érzést, amit egy többszáz (sőt, akár többezer) éves Kauri óriás társaságában érez az ember. A legnagyobbjaik ötven méteres magassága, ami kimondva nem is hangzik soknak, a helyszínen megtapasztalva igencsak impozáns, valósággal eltörpül mellette az ember.

Egy ekkora élőlény legyőzhetetlennek tűnik, s mégis, az elmúlt százötven évben kis híján eltűnt az emberi kapzsiság lélekvesztőjében. Szerencsére néhányan (elegen?) túlélték az inváziót, ám most egy újabb, még kisebb ellenfél gyengíti oszlopaikat.

Mint annyi izoláltan fejlődő faj, a Kauri is védtelen az új jövevényekkel szemben. Egy PTA (Phytophthora Taxon Agathis) nevű, talajlakó növényi kórokozó, akiről még nem derült ki, hogy honnan származik, épp a Kaurit vette célba, s egyelőre megállíthatatlannak tűnik a destruktív munkássága.

Legnagyobb bánatomra a Waitakere Ranges több területét, köztük kedvenc erdeinket is megfertőzte már, így ha valami csoda nem történik, a következő évek során eltűnhet az összes Kauri.

Jelenleg legfeljebb csak lassítani lehet a folyamatot, ezzel is talán időt nyerni, hátha akad valami megoldás a tudományos kutatás során. A lassítás pedig elővigyázatosságot jelent, ezért is kérnek a hatóságok minden kirándulót, hogy

- az erdők látogatása előtt és után mossa le a bakancsáról a koszt
- ne térjen le a kijelölt útvonalról, kerülje a fák gyökereivel való bármilyen érintkezést
- kutyáját tartsa pórázon

Én hozzátenném még a fenti listához is, hogy mindenki remélje a legjobbakat, hogy köztünk maradhasson eme 190 millió éves múltra visszatekintő csodálatos növény!