Időutazás

Ma vendégségben a kezembe került a Pallas Nagylexikona 1897-es kiadása. Gyorsan fel is lapoztam Új-Zélandnál, mert én ilyen kiváncsi típus vagyok. A szócikket már csak nyelvi és tényállásbani időutazás szempontból is érdekesnek találtam, úgyhogy most megosztom veletek is, íme:

Új-Zéland (New Zealand), Ausztráliától DK-re fekvő szigetcsoport és brit gyarmat a Nagy-oceánban; a hozzája tartozó Chatham-, Kermadec-, Auckland-, Macquarie-, Campbell-, Ellenlábas- és Bounty-szigetekkel együtt területe 280,000 km² ter. A tulajdonképpeni Ú.áll az Északi-szigetből (Te-Ika-a-Maui, Ahinomaui, Ikaamaui a. m. Maui hala), a tőle a Cook-szoros által elválasztott Déli-Szigetből (Te-Vahi-Punamu), a D-nek fekvő Stewart-szigetből és Oteából. A partok nagyon tagozottak, különösen az Északi-szigeten mély öblök és kikötők vannak. Ezek közül a jelentékenyebbek a Hauraki-öböl az aucklandi kikötővel, a Plenty-Bay a taurangai kikötővel és a Hawke-Bay a Napier-kikötővel, a Cook-szorosban van a Pallis-öböl és a Port Nicholson, a Ny-i parton pedig a Hauraki-öböltől csak keskeny földszoros által elválasztott Manukau- és Kaipara-kikötő. A Déli-szigeten az É-i és K-i part szintén gazdag öblökben; a Ny-ipart pedig a D-i részében valóságos fjordokat mutat, míg É-i részében tagozatlan.

Felszíne.
Mindkét nagy szigeten DNy-ról ÉK. felé egy hegylánc vonul végig. Legtömegesebb ez a Déli-szigeten, amelynek középső részeiben valóságos alpi jelleget ölt. A legmagasabb hegy, a Cook (3764 méter) mellett számos csúcs emelkedik itt 3000 méternél magasabbra. Az Északi-szigeten e hegylánc különböző neveket visel; ilyenek a Tararua, Ruahine, Kaimanava; legmagasabb csúcsaik is alig érnek föl 2000 méternyi magasra. Ny-i oldalukon egy fensík terül el, amely É. és D. felé szeliden lejtősödve az Északi sziget többi részét alkotja és több mint 100 krátert tűntet föl. Körülbelül az Északi-sziget közepén, a nagy Taupo-tó (771 km² ter., 380 m. magasban) D-i partján szolfatáktól, gőzölgő barlangoktól és nagyon meleg forrásoktól körülvéve emelkedik ki a még most is működő Tongariro vulkán (2246 m.) és a kialudt, hóval borított Ruapehu (2962 m.). A Tongarirótól ÉK-nek, a Plentybaiig nyulik el a geologiai szempontból és természeti szépségeinél fogva egyaránt rendkivül érdekes tó-vidék (Lake-district). Ezen gájzirvidék 1886 jun. 10-én hatalmas vulkáni katasztrófának volt színhelye, amely a vidék képét teljesen átalakította. A Rotomahana-tó rendkivül megkisebbült és forró iszapmocsárrá alakul. A mészkőlerakódások által alkotott, hires fehér terraszok eltüntek; ezek helyében 7 kis kráter és számos fumarola képződött; a Pink-terrasz helyét pedig egy hatalmas iszapgajzir foglalta el. A legjelentékenyebb folyók az Északi-szigeten a Vaitato, a Temze és a Vanganui, a Déli-szigeten, pedig a Clutha és a Vaitaki.

A termékek.
Sajátszerü az állatvilága; 16 madárfaj speciális Ú.-i; a legérdekesebbek a nesztor-papagájok, a kivi-kivik (Apteryxek) és az Anarhynchus frontalis. A moákat, strucc-forma, repülni nem tudó madarakat a bevándorlott európaiak teljesen kiirtották. A növényvilág már több rokonságot mutat az ausztráliai és oceániaival, mint a fauna. Jellemzők különösen a harasztok, amelyek nagy elterjedésüek és néhol 10 m. magasra is megnőnek. Az Ú.-i hasznot hajtó növények közül a legfontosabb a Danmara australis, amely kitünő épületfát és igen keresett mézgát ad, továbbá az Ú.-i len. A talajnak mintegy 2/3-a megmívelhető föld. Az erdők mintegy 10 millió acret takarnak. Az állattenyésztés igen jelentékeny. Leggyorsabb a fejlődés a juhtenyésztésben. A bányászat termékei (1894) ezüst (6697 sterling font értékben), antimonérc (761 font), mangánérc (1156 sterling font), szén (395,869 sterling font) és arany (887,839 sterling font). Az ipar szintén fejlődik és emelkedik. 1878. még csak 1271 volt az ipartelepek száma, 1890. már 2570; ugyanakkor 29,880 munkást foglalkoztatott és évi termelésének értékét 9,4 millió sterling fontra becsülték.

Lakosság, kereskedelem.
A lakosok száma, nem számítva az őslakosokat, 1891-ben 626,658, 1896. pedig 703,360 volt, akik közt 371,415 férfi és 331,945 nő; ezek az egyes tartományok szerint a következőképen oszlottak meg:
Auckland .. 153,564
Taranaki ... 31,175
Wellington .. 121,854
Hawke és Bay ... 34,038
Marlborough .. 12,483
Nelson ... 35,734
Westland .. 14,469
Canterbury .. 135,858
Otago .. 163,944
A maorik az őslakosok száma 21,515 férfi és 18,290 nő. A bevándorlott lakosok közül 96,7% brit alattvalóként született, 3,3% pedig idegen; jelentékeny a khinaiak száma is. Foglalkozásra nézve volt 1891-ben 59,67% nem önálló foglalkozásu, 14,45% földmívelő, állattenyésztő és egyéb őstermelő, 11,25% iparos, 6,89% kereskedő, 3,98% szolgálattevő, 2,52% értelmiséghez tartozó és 1,24% bizonytalan. 1896-ban 4 olyan város volt, amelyek lakóinak számal felülemelkedett 10,000-en. A népmozgalom adatai 1895.: az összes születések száma 18,546, a házasságoké 4110 és a halálozásoké 6863. A bevándorlás az utóbbi években a legnagyobb. 1893. volt 10,412, mig 1895. csak 895-re rúgott. A külkereskedelem az utóbbi években lanyha, sőt a kivitelben hanyatlást mutat. 1895. az összes behozatal értéke volt 6,400,129, a kivitelé 8,550,224 sterling font. A legélénkebb kereskedelmet Ú. Nagy-Britanniával, a többi ausztráliai brit gyarmattal s a csendestengeri szigetekkel folytatja. 1895. érkezett összesen 611 hajó 672,951 t. és távozott 597, 658,946 t. tartalommal. A legélénkebb forgalmi kikötők: Auckland (485 hajó), Wellington (211 hajó), Lyttleton (97 hajó), Dunedin (69 hajó) és Bluff Harbour (135 hajó). 1896. a forgalomnak meg volt nyitva 2189 angol mérföld hosszu vasúti hálózat.

Kormány és közigazgatás.
A gyarmat élén áll a kinevezett kormányzó, aki ugyanazon jogokat gyakorolja mint Angliában a királynő. A törvényhozó testület (General Assembly) két házból áll; a Legislative Council (felső ház) 44, jelenleg 7 évre választott tagból áll, a House of Representatives (alsó ház) pedig 74-ből, akik közt mindig van 4 maori. A helyi közigazgatás szempontjából Ú., miként az anyaország, grófságokra (county) van felosztva. Az Ú.-i egyetem csak vizsgáló bizottság; college-ei: az Otago University Dunedinben 8 tanárral és az aucklandi University college 5 tanárral, 1895-ben összesen 742 hallgatóval. A kormány által fentartott népiskolák száma 1464, 3386 tanítóval és 129,856 tanítvánnyal. A magániskolák száma 298, 770 tanítóval és 14,659 tanítvánnyal. Ezeken kivül van Ú.-nak egy orvosi, egy bányász-, egy mérnök-, egy gazdasági, 4 ipar- és több más szakiskolája. 1895. megjelent 52 napilap, 16 lap hetenkint háromszor, 28 hetenkint kétszer, 64 heti és 28 havi folyóirat. A gyarmat összes bevételei 1896-ban 4,107,078 és kiadásai 4,370,481 sterling font. A főváros Wellington.

Ú.-ot 1642 dec. 13. Tasman fedezte föl; pontosabb ismeretét Cook-nak köszönhetjük, aki a szigetet 1769-70. körülhajózta, 1773. és 1777. meglátogatta. Az első keresztény hittérítő, Marsden Sámuel, 1814. jelent meg a szigeten; ez idő óta az őslakosok lassan-lassan keresztényekké lettek. Miután a betelepedő európaiak és az őslakos maorik közt több ízben véres harcok folytak, 1840. a szigetet a brit korona önálló gyarmatává tették; sokáig azonban a hibás közigazgatási intézkedések és belső viszályok miatt fölvirágozni nem tudott, míg végre Sir George Grey (1847-53) kormányzó intézkedései a gyarmatot fölvirágoztatták. Az 1860-66 között dúló maori háboru ezt egy időre megakasztotta, de azóta a továbbfejlődésnek nem volt akadálya. Tudományos ismertetésre legtöbbet tett Hochstetter és Haast (megh. 1887.).

Néhány érdekesség, ami szemet szúrt:
- az élővilág, a madarak mind a "termékek" közt említtetnek, a Pukekóról szó sem esik. :(
- Új-Zéland államformája még gyarmat volt, állampolgárok helyett "alattvalók" lakták.
- Új-Zéland ma használt "Aotearoa" neve még sehol nem szerepel (mivel ezt a "folklór" nevet azóta akasztották rá.)
- Auckland lakossága 110 év alatt megtízszereződött, s többek közt benépesítette a Hauraki és Manukau öblök közti "szűk földnyelvet".
- 1895-ben kevesebb, mint 900 bevándorló volt. Napjainkban ez évente 45000 főre rúg.
- "Khinaiak" már akkor is jelentős mennyiségben voltak :)

Nektek melyik tény tetszett a legjobban?