Jelentem, nyaraltunk

A nyárra való tekintettel rajzoltunk egy ötnapos hurkot az Északi Sziget térképére. Az útvonal gondolatban már alakult egy ideje, mivel a térképen a kiszemelt terület még jórészt fehér folt volt számunkra, az pedig tarthatatlan. Így esett, hogy a napokban körbejártuk az Auckland - Urenui - New Plymouth - Stratford - Wanganui - Bulls - Paraparaumu - Wanganui - Pipiriki - Turangi - Taupo - Wai-o-tapu - Tirau - Auckland cirka 1500 kilométeres útvonalat.

A szállást előre lefoglaltuk, főleg motelokban aludtunk, s nem voltunk restek a főbb programokat is befoglalgatni előre. Sajnos az egyik tervezett program, az Utolsó Szamuráj-ból ismert szamurájfalu meglátogatása elmaradt, de azért nem búsultunk, láttunk sok szép dolgot anélkül is.

Az időjárás kegyes volt hozzánk, főleg éjszaka esett, amikor mi aludtunk, napot pedig minden helyszínen láttunk. Sőt, láttunk sok szép hegyet, völgyet, tavat, folyót, tengert, erdőt, madarat, meg mindezt együtt is.


A kirándulás egyik számunkra meglepő felfedezése, hogy a Taranaki régió mennyire hasonlít sok helyütt a Déli Szigeten megcsodált vadregényes nyugati partszakaszhoz és sűrű esőerdőkhöz. Ez már csak azért is jó, mert Auckland-ből a Taranaki környéke mindössze hat órányi autóútra van, ezzel lényegesen elérhetőbb, mint a Déli Sziget.

Útközben sok szép, érdekes és vicces élményben volt részünk, amiket megpróbálok olvasható mederbe terelni az elkövetkező néhány bejegyzésben.