Nem vagyok robot...

A minap meg kellett küzdenem a Telecom legújabb ügyfélelidegenítő fejlesztésével, a hangfelismerő call centerrel. Aki még nem találkozott ilyennel, az addig örüljön. Ez ugyanis egy olyan rendszer, ami úgy van finomhangolva, hogy lehetőleg csak a helyi dialektust tökéletesen kiejtő ügyféllel értsen szót, vele is csak nagynehezen.

A droiddal (gép, csak ember hangja volt) történt párbeszédem azzal indult, hogy géphang megkért, hogy néhány szóban foglaljam össze, hogy mi célból zargatom. Aha, persze. Mert majd pont a mesterséges intelligencia fogja kitalálni, ha az egy ügyfélszolgálatosnak is időbe telne.
Erre a droid is hamarosan rájött, úgyhogy stratégiát váltott, és elkezdte kérdezni, hogy konkrétan ez, az, vagy épp amaz érdekel-e, közben hagyva annyi időt, hogy megpróbáljak brekegni valamit.

Persze nem volt egyértelmű, hogy most azt várja, hogy elismételjem az adott "menüpontot", vagy megerősítsem egy "yes" odabiggyesztésével. Na, ez utóbbinál arra jöttem rá, hogy az angol "yes"-től megzavarodik, ellenben a kiwi "jíssz" megfelel neki. Tehát kiwi droiddal állunk szemben.

Fokozatosan sikerült lealacsonyodnom a gépintelligencia szintjére, így nem egész öt perc alatt el is jutottam odáig, hogy akkor kapcsolják az ügyfélszolgálatost, aki majd megoldja a kérésemet. Az ezt követő két perc elegendő volt az egyszerű kérés teljesítésére.

Mottó: Ha szeretné hallani azon technológiai újítások listáját, amelyeknek nem sikerült életminőségünkön javítani, nyomja meg az egyes gombot.