2008. február 12., kedd

Egy darabka Anglia

Reggel valami furcsa nyávogásra ébredtem. Gyanús volt, hogy macskát nem láttam a környéken tegnap, meg azok nem pont így nyávognak, úgyhogy megnéztem mi adja ki ezt a hangot, mert valami madarat sejtettem a dologban. Kisebb meglepetésemre a kertben a tegnapi grillparti helyszínén egy szarkacsalád randalírozott, illetve szarka anyuka etette két éhes, de már vele azonos méretű fiókáját, ami felettébb mókás látvány volt.

Az idő esőre állt, a Tekapo és Christchurch közötti szakasz pedig amúgysem akkora szám, így aztán jól jöttek a sofőr szórakoztató beszólásai. Mindjárt Tekapo-ban kezdte, ahol kifigurázta a juhászkutya szobrát fotózó turistákat, hogy majd milyen boldogan mesélik otthon, hogy "nézd már, ez itt egy kutya szobra".

Geraldine-hoz közeledve aztán bejelentette, hogy épp most rendezik meg a birkák közt az éves Geraldine-i 100 méteres dombra futó versenyt, majd közvetlen a bejelentés után egy domboldalnyi békésen legelésző birka mellett elhaladva jó hosszan dudált egyet, mire a sok riadt, nem éppen IQ bajnok kérődző már szaladt is felfele. Majd elmondta, hogy egyszer egy állatvédelmis utasa szerint ez nem volt ám szép dolog, mire ő kifejtette, hogy a birkák kint vannak egész évben, csak arról beszélgetnek, hogy melyik fűcsomó finomabb, ami baromi unalmas lehet. Ezzel szemben egy ilyen tülkölés után még napokig van téma, hogy mi a pék lehetett az a zaj...

Na ugyanennek a sofőrünknek Christchurch-ről is meg van a véleménye: szerinte Új-Zélandon nem várost kell nézni, főleg nem nagyvárost, azok közül is Christchurch-öt a legkevésbé. Ráadásul Christchurch annyira angol kinézetű, hogy itt kezelik a honvágytól szenvedő angolokat is. Szóval semmi köze az igazi Új-Zélandhoz.

Ebben persze van valami, mert kinézetre tényleg olyan a város, mintha csak Stratfordban, vagy valamelyik angol kisközepes városkában sétálna az ember. Viszont van neki saját nosztalgiavillamosa, meg szép nagy botanikus kertje tele szép növényekkel. Az meg, hogy internetkávézója is van, ahol saját laptoppal is lehet netelni, na az már igazán időszerű volt.

Miután kivárosnézősétáltuk és interneteztük magunkat, még beugrottunk a Little India nevű - nem fogjátok elhinni - indiai étterembe, ahol egy igazán remek vacsit ettünk. A helyet egyébként még tavalyról ismertük, és már előre rákészültünk, hogy definomat fogunk enni ott. Most meg jóllakottan épp írom a napi blogbejegyzést, ami pont itt ér véget.

1 megjegyzés:

Andi írta...

Ez tényleg vicces. Én általában várost nézni megyek mindenhova, ide viszont nem annyira. Szóval izé. :-)