2007. október 23., kedd

Már-majdnem-kiwi-blogger csúcs

A hétvégén találkoztunk Immacolataékkal, jól. Már egy ideje kergetőztünk a kibertérben, így épp ideje volt személyesen is megismerni egymást.

A "vadidegenekkel" való, interneten keresztül egyeztetett találkozásoknak két kimenetele lehet: az egyik, hogy kiderül, hogy az illető egy pszichopata, a másik, hogy az illető jó arc. Nos, szerencsénkre az első változatnak a gyanúja sem alapozódott meg, így végül jó arcokkal beszélgethettünk kellemes környezetben. A csevely közben persze az is kiderült, hogy a lányok gyerekkorukban kereken egy utcányira laktak egymástól, így akár még ismerhették is egymást. Mert ez egy olyan világ, ahol mindenki ismer mindenkit, csak még nem tud róla. Akiket pedig senki sem ismer, azokat a pszichopaták eszik meg reggelire, úgyhogy tessék ismerkedni.

Aztán jól megbeszéltük, hogy ki mit is csinál pontosan, és mik a konkrétabb tervei. Mert ezeket a dolgokat, sok-sok információéhes érdeklődő bánatára, nem nagyon szeretjük kiteregetni a nagy nyilvánosságnak. Talán épp azért, mert fontos dolog az anonimitás, és ezzel a magánélet nyugalmának megőrzése. Aki ismer minket, az úgyis tudja archoz kötni azt, amit leírunk, a többiek pedig, hát érjék be a sok-sok nem megszemélyesített információval.

Immacolata célja a bloggolással egyébként nagyon nemes: azért írja le a leírtakat, hogy ezáltal másoknak segíthessen kicsit belelátni abba, hogy mivel jár egy ilyen uccuneki Új-Zéland kaland, egészen annak a kezdeteitől. Ezzel szemben én csak azért írok, mert unalmamban elkezdtem, aztán belejöttem, s kiderült, hogy ha komolytalan dolgokról van szó, akkor be sem áll a billentyűzetem.

Persze jól kitárgyaltuk a blogjaink nevét is. Immacolata esetében a "balratarts" ugyanis a balos közlekedésre, nem pedig politikai beállítottságra utal, amire reflexből gondolnánk. Az én esetemben pedig, így utólag, miután megtudtam, hogy a képernyő túloldalán pukikaki-nak becéznek, már lehet, hogy óvatosabban választanék, de mostmár nincs mit tenni, a Pukekó Kaka név kötelez :)

Összességében tehát jó társaságban, kellemesen múlattuk az időt, ami talán kicsit túl gyorsan is telt, úgyhogy részemről máskor is bátran fussunk össze. Beszélni mindig lesz miről.

1 megjegyzés:

Immacolata írta...

A pukikakiért elnézést... de nagyon vihogtam ám amikor olvastalak:D

Asszonyt meg engedd a géphez!